Rózsafi Mátyás,
Rózsafi Mátyás,
hirlapíró, Ruzicska Mátyás dohányárus és Maczl Terézia fia, szül. 1828. nov. 29. Rév-Komáromban; 1836. október lépett Az ottani gymnasiumba és 1843-ban a VI. osztályból a papi pályára az esztergomi egyházmegyében; minthogy kitünő tanuló volt, Bécsbe küldték a Pázmány-intézetbe. Az 1848–49. szabadságharcz kitörésekor honvédnek állott be. Részt vett Komárom védelmében és Mack tüzérezredessel együtt alapitotta a Komáromi Értesítőt, melyet tulajdonkép ő szerkesztett 1849. jan. 9-től; Mack a lapot márcz. 15. átadta Rózsafinak, ki azt ezután júl. 4-ig névleg is szerkesztette; ő írta a vezérczikkeket, sőt majdnem az egész lapot, melyről Kossuth is elismerőleg nyilatkozott. A szabadságharcz után Törökországba és Kiutáhiába menekült és Kossuth mellett maradt. Innét 1851 végén Pest, Bécs és Párison át Londonba ment. Ezen útjában betért egy éjszakára Komáromba is, mint ő írja, "csókot nyomandó, a halálra ítélt bujdosónak fiúi búcsú csókját hőn szeretett öreg szülőim és kedves nővéreim ajkaira, s e búcsúcsók, melyért ez éjszaka halállal szálltam szembe, még is ég homlokomon; igen Komáromtóli végelválásom e szent emléke volt, mi mindeddig vezércsillagul járt előttem, a nagy világ kényszerített befutása rögös pályáján." Mint a Mack-Máy-féle összeesküvésben részes és emisszárius, többször bejárta Erdélyt és Magyarországot, fogva is volt, de megszökött börtönéből. Londonban 1854-ben megnősült és 1858-ban nejével Wride Joe-val Amerikában Peekskillben telepedett le, hogy mint farmer élt családja körében. 1866-ban az amerikai magyar egyesületnek jegyzője is volt New-Yorkban. Részt vett az amerikai harczban és mint ezredes szolgált az éjszakiak táborában a déliek ellen; a békekötés után pedig Washingtonban a statisztikai hivatalnál nyert alkalmazást. Később szabadalmi irodát nyitott Washingtonban. 1884. aug. 8. Washington D. C. kelt levelében (megjelent a Komárom és Vidékében aug. 31.) szüleiről emlékezik mg a jó fiú és kéri Komárom polgárait, hogy «mint gyermeke a nemes városnak s mint megosztója 48-iki dicső szenvedéseinek, csak egy az, a mit a messze távolból esdekelve kérek volt polgártársaimtól: viselnék gondját nevemben, az elűzött nevében, amaz igénytelen két sírnak, melyek drága szülőim hamvait takarják». Meghalt 1893. máj. 8. Washingtonban.
Munkatársa volt az Amerikai Nemzetőrnek. Levele a Hazánk és a Külföldben (1866. 17. sz. New-York, márcz. 16. 1866.); czikke a Hazánkban (VIII. 1887. Komárom 1848–49. történetéhez).
Kéziratban maradt egy nagy angol munkájának töredéke, mely az 1848–49. eseményeket tárgyalja Bécstől Világosig és Kiutáhiától Londonig.
Szinnyei József, Komárom 1848–49-ben, Naplójegyzetek. Budapest, 1887. (Különnyomat a Figyelőből).
Komáromi Lapok 1893. 21. sz.
Pallas Nagy Lexikona X. 715., XIV. 721. l.
Budapesti Hirlap 1893. 141. sz., 1896. júl. 10. (Szinnyei).
