Roth Lajos (telegdi),
Roth Lajos (telegdi),
m. kir. főgeologus, szül. 1841. szept. 10. Brassóban; 1851-ben családjával Bécsbe került, hol atyja, R. Ágost a legfelső törvényszéknél mint előadó, majd bíró (udvari tanácsos) volt alkalmazva. Középiskolai tanulmányait Bécsben végezte, mire 1860. a szászországi freibergi, 1862. a stájerországi leobeni bányászakadémiára ment, hol szintén két évig folytatta tanulmányait. 1864 végétől 1866 nyaráig a morvaországi wittkowitzi vaskohónál, valamint a morva-osztraui kőszénbányászatnál folytatta önkéntesi minőségben gyakorlati tanulmányait. 1867. rövid ideig a bécsi földtani intézetnél foglalkozott geologiával, ugyanazon év nyarán pedig a m. kir. pénzügyminiszterium bányászati számvevőségéhez gyakornokká neveztetett ki s Budapestre költözött. 1868. bányászati számtisztté neveztetett ki, 1870-ben pedig mint gyakornok a m. kir. földtani intézethez lépett át, hol 1871. segédgeologus, 1872. osztálygeologus, 1882. főgeologus lett, 1895 óta a főbányatanácsosi czímmel és jelleggel.
Czikkei a Földtani Közlönyben (1871. A Felső-Ors melletti Forráshegy lejtőjének geologiai átmetszete, 1872. A hovárdos-harasztosi szénterület, 1875. Előleges tudósítás egy geologiailag fontos leletről, 1879. Adatok az Alföld altalajának ismertetéséhez); a Természettudományi Közlönyben (XV. 1883. Otočácz és Eszék hydrographiai viszonyai, 1884. A Lajtahegység építőkövei, 1890. Az Alsó-Duna mentén észlelt geologiai viszonyokról, 1892. Hofmann Károlyról, 1899. A szovátai Illés-tó és környéke geologiai tekintetben); többi czikkei különösen a földtani intézet többi kiadványaiban is (Évkönyv, Évi jelentés, Térképmagyarázatok) megjelentek, egyszersmind német szöveggel is.
Munkái:
1. Kis-Marton vidéke. C. 5. lap. 1: 1458,000. Földtanilag fölvette és magyarázta. Bpest, 1883. (Magyarázatok a Magyar korona országainak részletes földtani térképéhez. Kiadja a m. kir. földtani intézet).
2. Studien in Erdöhlführenden Ablagerungen Ungarns. I. Die Umgebung von Zsibó im Comitate Szilágyi Juni 1897. U. ott, 1897. Két tábla rajzzal. (Mittheilungen aus dem Jahrbuche der kgl. ung. geol. Anstalt XI. 5.).
3. Várfalva. Toroczkó és Hidas közt elterülő hegyvidék geologiai alkotása. U. ott, 1898. (Különny. a Földtani Intézet 1897. Jelentéséből).
4. Der NO-Rand és Siebenbürgischen Erzgebirges. U. ott, 1901.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 519. l.
Kiszlingstein Könyvészete és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.
