Rosty Zsigmond (barkóczi),
Rosty Zsigmond (barkóczi),
birtokos, R. Zsigmond és Kizling Janka fia, szül. 1811. febr. 2. Székesfejérvárott; iskoláinak bevégeztével 1832. márcz. 17. ügyvédi vizsgálatot tett, azután Fehérvármegye tiszt. aljegyzője, 1841. a hétszemélyes tábla váltószaki kiadója lett; midőn 1846-ban e hivatal megszünt, a hivataloskodást végleg abbahagyta. 1848-ban honvéd köztüzér lett és mind főhadnagy Komáromban kapitulált. A szabadságharcz után rácz-szent-miklósi pusztabeli birtokán gazdálkodott és az irodalommal is foglalkozott; egyik szenvedélye volt a gépészeti föltalálások fölötti elmélkedés, a mi vagyonától megfosztotta és életét feldúlta; több évig Fehérmegye levéltárnoka is volt. Meghalt 1875. október 20-án Székesfehérvárt.
Czikkei a Hasznos Mulatságokban (1834. II. 24. sz. Csókakő); a Társalkodóban (1845. 25. Pannonia térképe a III. században, 72. sz. könyvism., 1847. Bemutatta-e Mária Terézia, 1741. szeptemb. 11. a kis trónörököst az összegyült országrendeknek? 60. sz. Potentiana római telepítvény, hol most Batta helység van Fehérmegyében); a Jelenkorban (1847. 8., 9. sz. A Nemzeti Ujság közjogi és történeti tanulmánya); a Budapesti Hirlapban (1856. Levél Rácz-Szent-Miklósról decz. 10.); a Család Könyvében (II. 1856. Sóvári Soós György, Bátor Opos, III. 1857. Egy «csalódási igazítás» igazítása Fejér György: «Csalódási igazítása Croy és Rubenpréi nemzetségnek II. András királynak azonnevű fiától származtatása iránt» cz. értekezésére, Egy kis éremtan. Bizanti veretű rézérmek, Szent-jáki apátság és a pótlék a templom ismertetéséhez); a Pester Lloydban (1856. 289. sz. Geschichtliche Berichtigungen: a trencséni várról és Csák Mátéról); a Pesti Naplóban (1857. 171–173. szám. A magyar nemzetségi nevekről); a M. Emléklapokban (I. 1857. Székes-Fehérvár hajdani nagytemploma); a Delejtűben (I. 1858. Hol van Attila eltemetve? Székesfehérvár hajdani polgári jogairól, 1859–60. A szabad ispánság értelmezésére kisérlet, oklevél-közlések); a Szépirodalmi Közlönyben (1858. II. 21. sz. Hol van Attila eltemetve); a Magyar Nyelvészetben (1858. A magyarok és finnek között volt viszonyokról); a Gazdasági Lapokban (1858. Évszaki tudósítások Rácz-Szt.-Miklósról); a Honvédek Könyvében (1861. I. R. Zs. naplójából. I. A szerb harc kitörése. Elindulás. Jelasicscsali összeütközés. II. Makk és parancsai. A tüzelés megkezdése. A harcz folyama. III. a győztes sereg visszavonulási parancsot kap. Fegyvernyugvás. Félreértések. Érkezés Martonvásárra. IV. Fejérvárra érkezés. Egy jó honleány. Jelasics megszökik); a Székesfehárvári Borász-Csarnokban (1863. A guano, mint szőlőtrágyáról), a Falusi Gazdában (1863. A korai és későbbi szüret eredménye, Hooibrenk szabadalma, Termelés-kisérleti indítványa, A hasonszenvi állatgyógyászat és még valami, 1864–65. Gazdasági tudósítások, Fehérvármegye, Kell-e a mustot lenyálkázni? Houdelet rügyeltetése és egy más szőlő-szaporítási módról, 1865. A mesterséges trágya mikénti használatáról, Növénynemesítésről, A fésűs és rövid gyapjú áráról, Hizlalási szerződés, 1867. Vidéki tudósítások, Mit tegyen a borászgazda?); a Kertészgazdában (1865. A vegytan vívmányai. Az aranyka kiirtása, a csirkék mesterséges keltetéséről, A csicsóka fölhasználási módja, 1865–66. Évszaki tudósítások, Rácz-Szent-Miklósról, A takarmányozás okszerű elvei).
Munkái:
1. Katicza, vagy a budetini fal-üreg, Történeten épült hős dráma 4 felv. Pest, 1832.
2. A tatárjárás történelme IV. Béla király idejében. U. ott, 1856. (Ism. M. Sajtó 98., Budapesti Hirlap 158. R. válasza 165. sz. Pesti Napló 1857. 63–74. sz.).
3. A közös ügyek és egyedüli alkotmányszerű kezeltetésük. U. ott, 1863.
Alapította és szerkesztette a Radicallap cz. politikai napilapot 1848. jún. 4.-júl. 16. Pesten; megjelent 37 száma.
Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 776., 778. l.
Fővárosi Lapok 1875. 243. sz.
Pesti Napló 1875. 242. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Egyetem. Philol. Közlöny XV. 1891. 472. l.
Pallas Nagy Lexikona XV. 695. l.
Irodalomtörténeti Közlemények 1901. 207. l.
