Róna Zsigmond,
Róna Zsigmond,
meteorologus, szül. 1860. decz. 13. Turdosinban (Árvam.); a középiskolát Körmöczbányán, felsőbb tanulmányait a budapesti műegyetemen 1877-től végezte. 1883-ban kapott tanári oklevelet a mennyiségtan-természettani szakból. Nevelő volt és 1884. Neumann családi nevét Rónára változtatta. 1888-ban mint assistens lépett be a meteorologiai intézetbe, melynek 1904-ben adjunctusa és jelenleg aligazgatója. 1896-ban megkapta a koronás arany érdemkeresztet, 1900. szept. 30. az ó-gyallai observatorium felavatása alkalmával pedig a Ferencz József-rendet.
Czikkei a Természettud. Közlönyben (XXII. 1890. Holdszivárvány, 1891. Az 1890–91. tél, Magyarország időjárása, 1892–94. és 1899–1904. is, 1892. A multévi nyár, A szélvész pusztítása, Az időprognózis, A szél ereje Magyarországon, A városi köd és hatása, 1893. A legmagasabb légnyomás, Obszervatorium a Montblanc tetején, A légkör felsőbb regióinak kikutatása, A Sonnblickhegyi meteorologiai állomás, 1895. Az aneroid-barométer helyessége, Az I. emeleti lakás tengerszín-fölötti magassága és a légnyomásadatok, Az időjósló készülékről, 1897. A napfény tartama, Budapest hőmérsékletének gyakorisági értékei, Gömbvillám, A szivárványgyűrűk keletkezéséről, 1898. Körültekintés a meteorologiában, A zivatarok statisztikájáról, 1899. A nagy hidegekről Az esőmérőről, A Közlöny két táblázatában megjelenő meteorologiai adatok megfigyelése helyéről, A nagy hőségekről, 1900. Az esőcseppek súlyának meghatározása, 1901. Homokeső Európában, A májusi fagyokról, 1902. A széltől és portól mentes vidék, A levegő nagy szárazságának érdekes esetéről, 1903. A szél nyomásának mérésére szolgáló eszközök, A léghajó gyorsaságának emelkedése magasságának és haladásának sebességének meghatározása, A léghajósok tájékozódása, Az aneroid-barométer használata, A vulkáni kitörések és az éghajlat, Hazánk éghajlatának változásáról, A hőmérséklet függőleges eloszlásának viszásságáról; a Pallas Nagy Lexikonába a meteorologiai czikkeket írta.
Munkái:
1. A légnyomás a magyar birodalomban 1861-től 1890-ig. Német kivonattal, hat ábrával és tizennégy térképpel. Bpest, 1897. (Ism. Vasárnapi Ujság 1898. 14. sz.)
2. A hőmérséklet évi menete Magyarországon. U. ott, 1904. (Meteorologiai és földmágnességi kiadványok III.)
3. Magyarország hőmérsékleti viszonyai. U. ott, 1904. (Meteor. és földmágn. kiadványok VI.)
Szily K., A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói. Bpest, 1883. 65. l.
Pallas Nagy Lexicona XIV. 676., XVIII. 517. l.
M. Könyvészet 1897., 1904.
