Rombauer Tivadar,
Rombauer Tivadar,
osztályfőnök az 1848. magyar kereskedelmi miniszteriumban, R. Mátyás ág. ev. lelkész és Elhard Zsuzsánna fia, szül. 1803. jan. 26. Lőcsén (Szepesm.); a selmeczbányai bányászakadémiát végezte; 1827–41-ig Munkácson a gróf Schönborn-féle, majd 1841–48-ig a rima-murányi vasgyáraknak volt az igazgatója; mint ilyen tevékeny részt vett a Kossuth Lajos által létesített «Védegylet» szervezésében. 1848-ban Kossuth kivánságára mint osztályfőnök a kereskedelmi miniszteriumba lépett és Pesten (a mai Vígszínház helyén) létesítendő magyar fegyvergyár szervezésével és igazgatásával bizatott meg ily minőségben vezette a fegyvergyárnak Szegedre, majd Debreczenbe áthelyezését is. Midőn az osztrák kormány a szicziliai kén behozatalának eltiltásával megakasztotta a puskapor gyártását, R. megnyittatta az addig használatlan kalinkai kénbányákat és szervezte a kénnek kénkovand-érczeinkből való kohászati gyártását. Megemlítendő, hogy R. öt fiával vett részt a szabadságharczban. A fegyverletétel után Karafiáth Tódorral Észak-Amerikába kivándorolt, hol 1855. nov. 12. Davenportban (Jowa) meghalt.
Leveleket írt Amerikából a hazai lapokba; egyik életrajzírója említi, hogy «a magyar tudományos világban geologiai műveivel érdemeket szerzett.»
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 516. l. II. Pótlékk. 1904. 537. l.
Riecke-Rombauer, Nachkommen von Dr. Johannes Christoph Elhard. Brassó, 1900. 9., 13. l.
