Rohonyi Gyula,
Rohonyi Gyula,
ügyvéd, országgyűlési képviselő, szül. 1852. júl. 28. Glozsánon (Bácsm.); középiskolát Szarvason és Pesten végezte, a jog- és államtudományokat a budapesti egyetemen hallgatta. 1877-ben ügyvédi vizsgát tett. Mint egyéves önkéntes a 2. hadmérnök-ezredben szolgált és 1872-ben tartalékos hadnagygyá neveztetett ki. Ujvidék városának és Bácsmegyének ismételten megválasztott törvényhatósági bizottsági tagja, 1881 óta tiszteletbeli ügyésze és 1893 óta a bács-szerémi ev. egyházmegyének felügyelője. Az 1887–92. országgyűlésen a kulpini, 1894–96. a hódsági kerületet képviselte; 1901-től pedig Ujvidék városát. Az utolsóelőtti országgyűlésen a «képviselőválasztások feletti biróskodásról» szóló javaslatnak volt előadója. Az 1896–1901. országgyűlésen jelentékeny szerepet vitt mint a házszabályok reviziójára kiküldött bizottság előadója. Mind e javaslatok eredeti szövegét ő készítette s az ő szövege szolgált a bizottsági tárgyalások alapjául. 1903. aug. elnöke volt annak a parlamenti bizottságnak, mely a képviselők megvesztegetését czélzó eszközök eredetét kutatta.
Jogi és politikai lapokban gyakran jelentek meg dolgozatai. Czikke a Jogtudományi Közlönyben (1881. A correctionalisatio); a Bács-Bodroghmegyei tört. társulat Évkönyvében (1885. A római sánczok); költeményei a Vasárnapi Ujságban (1900.).
Munkája: A honfoglalás története. Bpest, 1896. Két térképpel.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 619. l. II. Pótkötet 1904. 533. l.
M. Könyvészet 1896.
Vasárnapi Ujság 1901. 49. sz. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 348. l.
