Roder Adolf,
Roder Adolf,
községi iskolai igazgató, szül. 1833. decz. 11. Ecsényben (Somogymegye); gyermekkorában szivarkészítő mesterséget tanult és csak tizenhét éves korában jutott annyira, hogy megtanulhatott írni, olvasni. 1851-ben behozták a dohánymonopoliumot és ekkor abbahagyván a szivarcsinálást, segédtanító lett Marczaliban. Nagy szorgalommal pótolva az elmulasztottakat, tanítóskodott 1852. Puszta-Kovácsiban, 1853. Nemes-Viden, 1854. Nagy-Bajomban, 1855-ben Osztopányban, 1856–68. Rokonczon, 1868–1893-ban Szombathelyen, hol utóbb zsidó elemi iskolai igazgató volt. Vasmegyében 25 évig azon munkálkodott, hogy megmagyarosítsa a német lakosságot. Élénk részt vett a tanítók egyesületi életében, a melyet még a 60-as években ő indított meg; e téren szerzett érdemei elismeréseül a vasmegyei tanító-egyesület, valamint a muraszombati tanító-kör tiszteletbeli tagjának választotta. 1870-ben tanára volt a szombathelyi tanítói tanfolyamnak. 1893-ban 42 évi tanítóskodás után nyugalomba vonult; ekkor az arany érdemkeresztet kapta. Utolsó éveit részben Budapesten töltötte, honnét 1896-ban orvosi tanácsra falura költözött gazdatiszt fiához. Meghalt 1899. okt. 43. Balaton-Vörsön.
Már 1863-tól szorgalmasan irogatott zsidó felekezeti és tanügyi lapokba, a Zsengeri-féle M. Izraelitába, a Lőw-féle Ben-Chananjába, a Jüdische Volksschuleba, a mainzi Izraelitba, a Néptanítók Lapjába (1869) sat; de nagyobbszabású hirlapíró s írói munkásságát csak Szombathelyt kezdte. Az általa szerkesztett lapokban sok paedagogiai és szépirodalmi czikke és verse jelent meg.
Munkái:
1. Hazai és általános földleírás, kapcsolatban a hazai történelem és alkotmánytannal. Szombathely, 1871. (Ism. Néptanítók lapja és R. válasza. 2 tökél. átdolgozott kiadás, ábrákkal, jeles íróink életrajzával és természettud. magyarázatokkal bővítve. Bpest, 1879. I–IV. évfolyam).
2. Unterrichsttunden für das Studium der ungar. Sprache. Szombathely, 1873. (Az Eisenburger Nachrichten melléklete az előfizetők számára; még két kiadást ért Lipcsében).
3. Brieflicher Unterricht für das Selbstudium der ungarischen Sprache. Szombately, 1873.
4. Magyar és német beszélgetések könyve, vasuti, gőzhajózási és távirdai hivatalnokok számára. U. ott, 1876.
5. Levélszerinti oktatás a német nyelv tanulására. Toussaint-Langenscheidt tanmódszere alapján 1–40 levél. U. ott, 1877. (2. jav. és tökéletesen átdolgozott kiadás. U. ott, 1883–85. Két évfolyam; 3. jav. és tök. átdolg. kiadás. U. ott, 1900.)
6. Magyar-német nyelvgyakorló füzetek azok használatára, kik a magyar vagy a német nyelvben, valamint e két nyelv irodalmában tökéletes jártasságot akarnak szerezni. U. ott, 1885. (2. kiadás U. ott, 1895.)
7. Die ungarische Sprache für das Selbst-Studium nach der methode Toussaint-Langenscheidt. 30 Briefe. U. o., 1898.
1873-ban megindította a Vasmegyei Figyelőt és az Eisenburger Nachrichtent Szombathelyt; u. ott szerkesztette a 80-as években a Jenseits der Donau cz. hetilapot és társszerkesztője volt a Vasmegyei Figyelőnek; szerkesztette még a Magyar Honpolgárt, magyar hirlapot németek számára, I. évfolyamát 1880-ban magyar és német czímmel és szöveggel.
Több munkája, főleg nyelvtaniak maradtak kéziratban és egy önéletrajzi napló, melyet 1853-ban kezdett írni és 1874-ig folytatott.
Kiss Áron. M. Népiskolai Tanítás Története. Bpest, 1881. 376. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Körschner, Deutscher Literatur-Kalender auf das jahr 1892. Stuttgart 880. h.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 611. l., II. Pótkötet 1904. 531. lap.
Budapesti Hirlap 1899., 277. sz.
Vasárnapi Ujság 1899. 41. sz. (Nekr.)
M. Könyvészet 1900., 1902. és fiának Radó Antal irónak szives közlése.
