Rochel Antal,
Rochel Antal,
az egyetem botanikus kertjének főkertésze, szül. 1770. jún. 18. Neunkirchenben (Steinfeld mellett Alsó-Ausztriában), hol atyja kalmár volt; miután anyját korán elvesztette, atyja Kuttenbergbe küldte a jezsuita iskolába. Bécsben a sebészeti tanulmányokat végezte s 1785. szept. sebészhez ment segédnek. 1788-tól az osztrák, majd a franczia, belga s hollandi hadseregben is szolgált. A háborúk bevégezte után visszatért Bécsbe tanulmányainak folytatása végett. 1792. szept. sebész-mester lett, majd a szülészmesteri diplomát is megszerezte. Ezután ismét az osztrák seregben mint sebész szolgált; részt vett a francziák elleni háborúban, elfogták, de kiváltották. A hadseregből kilépve egy ideig Francziaországban, Belgiumban és Hollandiában élt. 1798-ban visszatért Ausztriába s mint orvos Morvaországban működött, 1800–1820-ig pedig Magyarországban Veszelében (Nyitram.) és Rovnyén (Trencsénm.). 1820. okt. kineveztetett a pesti egyetemi botanikus kert főkertészének; mire trencsénm. kertjéből 400 élő növényt hozott ide. Húsz éven át a kertet fölvirágoztatta. A haza növényritkaságait ide gyűjtötte össze, innét azután a külföld botanikus kertjeibe is eljutottak. 1840. márcz. 10. nyugalomba vonult és 1841-ben Gráczba költözött, hol 1847. máj. 12. meghalt.
Czikkei a Florában (1831. Erster Nachtrag zu dem Verzeichnisse der wild wachsenden Pflanzen des Banates); a Linnaeaban (XII. Beiträge zur Gattung Mentha, XIII. Waldsteinia trifolia Roch. Eine neue Art aus Siebenbürgen).
Munkái:
1. Plantae Banatus rariores iconibus et descripcionibus illustratae. Praemisso tractatu phyto-geographico et subnexis additamentis in terminologiam botanicam. Accedunt tubulae botanicae XL et mappae lithographicae. Pest, 1828.
2. Pflanzen-Umrisse aus dem südöstlichen Karpath des Banats. Erste Lieferung mit 82 Abbildungen in natürlicher Grösse sammt den nöthigen zergliederungen auf den 39 Tafelsn, nach dem Leben gezeichnet und mit Beschreibungen versehez. Wien, 1826. (Ismeretlen mű, csak a czímlapja jelent volna meg?).
3. Naturhistorische Miscellen über den nord-westlichen Karpath in Ober-Ungarn. Mit einer Karte. Pesth, 1821.
4. Botanische Reise in das Banat in Jahre 1835, nebst Gelegenheitsbemerkungen und einem Verzeichnisse allerbis zur Stunde daselbst wildwaschensenden phanerogamischen Pflanzen sammt topographischen Beiträgen über den südöstrlichen Theil des Donau-Stromes im österr. Kaiserthume. U. ott, 1838. kőnyom. képpel.
Kézirati munkái: a drezdai kir. természetrajzi tárban, összesen 11 darab (felsorolja Wurzbach); a m. n. múzeum botanikai osztályában; Descriptio et delineatio peloriae Scabiosae columbariae, Elenchus plantarum in comit. Trencsin, Liptó et Nitriensi lectarum, Ad loca Natalia plantarum Hungariae praeprimis Carpathi comitt. Trencsin. et Banatus); bánáti füvészeti gyűjtemények egy része szintén a m. n. múzeumban vannak; nagy herbáriumát pedig, melyet már 1797-ben kezdett gyűjteni, 1839-ben 600 frt évi járadékért Frigyes Ágost szász királynak adta el.
Rovnyei tartózkodása alatt 4 centuria szárított növényt adott ki az ország és Trencsén vármegye florájából.
Fejér, Historia Academiae 159. l.
Természettudom. Társulat Évkönyve I. 1841–1845. Pest, 232. l.
Kanitz, August, Versuch einer Geschichte der ungarischen Botanik. Halle, 1865.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XXVI. 214. l.
Szinnyei Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 608. l.
