Ribáry József (ribári),
Ribáry József (ribári),
nyug. miniszteri tanácsos, a főrendiház tagja, szül. 1825. jan. 25. Budán, hol középiskoláit végezte; a bölcseletet és jogot a pesti egyetemen hallgatta; a két évi joggyakorlat után a vizsgálatokat kitűnő eredménynyel tette le. 1846-ban az ügyvédi diplomát nyerte el, mely évben Budán tiszteletbeli tollnok lett. 1849-ben a magyar külügyminiszteriumban nyert, tekintettel nyelvismereteire, alkalmazást. Később mint fogalmazó működött a soproni főispánnál, ezután pedig mint titkár a nagyváradi helytartóságnál és a budai főkormányzóságnál. 1862-ben valóságos tanácsos lett a helytartó-tanácsnál, 1867-ben osztálytanácsos a belügyminiszteriumban, 1868. pedig valóságos miniszteri tanácsossá nevezték ki. E minőségben több törvényjavaslatot készített, melyeknek nagy része tényleg törvénynyé vált. A belügyminiszteriumot, más miniszteriumoknál törvényjavaslatok felett tartott tanácskozmányban, rendesen ő képviselte. A kormány által kinevezett tagja volt az országos statisztikai tanácsnak. A IX. nemzetközi statisztikai congressuson a belügyminiszteriumot ő képviselte. Tagja volt a belügyminiszterium képviseletében a tiszai kölcsön-kiosztó-bizottságnak és évekig az államvizsgálati bizottság államtudományi osztályának. Társadalmi téren is működött. Hivatalos tanulmányutat tett 1869-ben déli Németországban, Franczia- és Angolországban, 1872-ben Észak-Németországban, Belgiumban és Hollandiában. Ezen utazásoknál tanulmányainak tárgyai voltak a közrendészeti intézmények általában. 1890-ben saját kérelmére nyugalomba helyeztetett és ő felsége a főrendiház tagjává nevezte ki. A III. osztályú vaskorona- és a szent István-rend birtokosa volt. A főrendiházban a gazdasági, a közjogi és törvénykezési, a naplóbíráló és a felirati bizottság tagja volt. Évekig főjegyzője volt a vöröskereszt-egyesületnek s felügyelőbizottsági tagja a magyar jelzálog hitelbanknak. Meghalt 1901. máj. 21. Budapesten.
Fiatalabb korában költeményeket írt (Zsenge mutatványok. Pest, 1839.) sat. Jog- és törvénytudományi czikkei a szakfolyóiratokban; országgyűlési beszédei s előterjesztései a Naplókban vannak.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 554. l.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach, Bpest, 1897. 164. l.
Budapesti Hírlap 1901. 139., 140.
