Réső Ensel Sándor, ifjabb,
Réső Ensel Sándor, ifjabb,
ügyvéd és kir. táblai fogalmazó, később pestmegyei központi ügyész, előbbinek és Pákozdy Zsuzsánna fia, szül. 1833-ban febr. 1. Pesten, hol középiskoláit 1852-ben végezte s 14 éves korában már egyetemi polgár volt. Tanulmányait végezve, bátyja R. E. Kálmán törzshadbiró mellett működött. 1855-ben neveztetett ki segédbiróvá a miskolczi törvényszékhez; innét 1856-ban a kocsi (Komáromm.) szolgabirói hivatalhoz tétetett át, hol a hivatal vezetőjévé neveztetett ki. 1861-ben a királyi táblához került mint fogalmazó, honnét 1863. febr. 16. Pestmegyéhez neveztetett ki tiszti ügyésznek, mely minőségben nemcsak a büntető ügyeket kezelte, de az árva- és közigazgatási ügyekben is eljárt, a nevezetesebb kiküldetésekben részt vett és az inségügyi bizottságnak tevékeny tagja volt. 1862. máj. 11. a gyorsírászatból vizsgát tett Szombathy Ignácz tanárnál a Gabelsbergi rendszer szerint, mely társulatnak 1865-ben elnöke lett. 1864. okt. 7. külföldi útra kelt az esküdtszék és börtönügy tanulmányozása végett, utazott Ausztriában, Bajorországban, Würtenbergben s Francziaországban; 1867-ben felállította az első budapesti ügyvédi ügynökséget, 1868. jún. 6-tól fogva pedig Ausztriában, Morva-, Cseh- és Poroszországban jogtudományi ismereteit gyarapította s azon év aug. 6. a németországi fegyházegylet tagsági oklevéllel tisztelte meg. A magyarországi börtönkönyvtáraknak ő lett az első alapítója; felhívásának 7000 kötet volt az eredménye, melyhez ő maga is tetemes áldozattal járult. Az «Árpád sírja» (1862.) megírásával az osztrák időben oly hatást keltett, hogy Vidats János gépgyáros munkásaival tüntetve kereste a sírt s minthogy más gyári munkások is csatlakoztak hozzá, a császári rendőrség forrongástól tartva, a pesti oldaltól Ó-Budáig kordont huzatott és többeket elfogatott. A 60-as évek elején azon indítványával, hogy a m. n. múzeum részére a megyék czímeres székei szereztessenek be, oly lelkesedést keltett, hogy e czélra a hölgyek kézimunkájukat ajánlották fel és pénzgyűjtést is rendeztek. Ezen czímerek a múzeumi Széchenyi-terem menyezetét díszítik. Meghalt 1899. február 24. Budapesten.
Czikkei a következő hirlapokban jelentek meg: a Vasárnapi Ujságban (1854. Magyar erdészet, 1855. Nem sok mesterség kell az igazmondáshoz, 1856. A Karacsai családnév magyarázata, Rof eredete, 1862. A gróf Illésházyak, 1863. Kéry János, Csáky László, Erdődy György stb.); a Győri Tört. és Rég. Füzetekben (I. 1861. A vizahalászatról a XVI. században); Nefelejts (1861–62. Történeti népszokások, 1864. A bruchsali álorczás rabok, 1898. Waldheimi fegyház lakónői, 1873. Dániai női fegyházakról); Sürgöny (1865. 43. A frankfurti «Zuchtpolizeigericht», 53. A budai városház börtöneiről, 154. Az álommagyarázó József börtöne Kairóban, 164. Pestmegye központi börtöne, 194. A külhoni fogházak, 238. Pestmegye börtön-könyvtára, 257. Statisztikai kimutatás az írni s olvasni tudó pestmegyei rabokról, 2866. 28. A fogházrendszerekről, 33. La Roquette fogház Párisban fiatal bűnösök számára, 69. A lipótvári férfifegyintézetről, 70. Pestmegyei börtönkönyvtár, 95. A bécs-neudorfi női fegyház, 96. Fegyencz óvóegylet eszméje, 110. Márianostrai női fegyház, 117. Statisztikai kimutatás hazai fogházakra tett kiadásokról, 121. A lipótvári fegyház kórodája, 127–130. A lipótvári országos fegyház, 141. Gyermekfenyítő-intézet Párisban, 152. A rabok munkáltatása Somogymegyében, 154. Ingyen oktatásban részesítése a fegyenczeknek, A fegyházi lelkészek hivatásairól, 163. Könyvadomány börtönkönyvtáraink részére, 175. Földalatti börtönök, 184. A jászkun-kerület fegyházairól, 219. A börtön-könyvtárak ügyében, 221. Fegyházi zenetanoda Lipótvárott, 239. Nagyváradi börtönök, 240. A makói börtönök s megyei kórház, 278. Haladás a javítórendszerben, 1867. 12. Nyilvános számadás a börtön-könyvtári adományokról); Pesti Napló (1865. 15. A bruchsali álarczos rabok, 23. A pönitentiárhaus Würtenbergiában, 63. Melyik börtönrendszer lenne honosítható, 85. A hallgatórendszer, 94. A párisi Prison de Mazas, 109. A «Conciergerie» vagy börtön és fogság közti különbség, 113. Statisztikai észleletek a külhoni börtönök köréből, 123. Nézetek a magánrendszer mellett és ellen, 135. A mai fogházaink, 1870. 312. A bécsi fegyház leírása, 1876. 105. Az oktatás ügye a börtönökben); a Jogtudományi Hetilapban (1866. Pestmegyei börtönökről, A lipótvári fegy- és javítóintézetről, Börtönfegyelem gyakorlásáról, Pozsonymegye fegyháza, A börtönmunka és tápbérbeadásáról, Pozsonyvárosi fegyház, A míveltebb fegyenczekkeli bánásmódról, Ingyen oktatásban részesítése a fegyenczeknek, A fegyházi lelkészek hivatásairól, A javító-rendszerről, Testi fenyíték női fegyházakban, Karczagi börtön, Debreczeni börtön, Pestvárosi börtön); Budapesti Közlöny (1867. 33. sz., 1868. 39. Nyilvános számadás a börtön-könyvtárak részére tett adományokról, 1869. 163. A börtön-könyvtár kezeléséről, A börtön-könyvtár kezeléséről Poroszországban); Hon (1870. 8. sz. Spandaui fegyház Poroszhonban, 246. Moibiti fegyház Berlinben, 1871. 192. Fegyházi egylet gyűlése, 1872. 175. Fegyházi töredelmezési rendszer, 1873. 176. Fegyházi munkaviszonyokról); Magyar Jogászgyűlés Évkönyve (1872. Magánvádló közvádló helyébe léphet-e és mily esetben, 1874. A közvádló és védő jogköréből, 1877. Az elítéltetéssel a rendes büntetésen felül egyéb jog-következmények kapcsolandók-e össze, A vádelv oly korlátlanul alkalmazandó-e, hogy a biróság a vádló indítványához kötve legyen, 1879. Az amerikai párbaj ellen); Közrendészeti Lap (1871. Fegyházi kényszermunka Dániában, Az elítélt fegyenczek feltételes szabadságolása, A munkácsi fegyházakról, A tápozás hatósági fegyházakban, A dániai női fegyintézetekről, Központi fegyházak szükségességéről, A philadelphiai vagy magánrendszerről, 1873. Berlini rendőrség története, Központi fegyházi hatóság felállítása és szervezése, A magánrendszer mellett, A fegyházi lelkészek, orvosok és hivatalnokok kötelességeiről, A fegyenclátogatásokról, Kisebb hatósági börtönök felügyelői, A férfi fegyenczek szabályrendelete, Paedagogiai levelek fegyházfelügyelők részére, Pestvidéki börtönök, Javaslat a fegyházi munkáltatásról, A váczi fegyházban az osztályozás, 1874. Alakítsunk fegyházi egyletet, Fegyházi reformtörekvések, Fegyházi igazgatásról, Fegyházi egyes kellékekről, Külső és belső kellékekről, Fry Erzsébet a fegyházi irodalom terén, Czélszerű-e egy bizonyos rendszer alkalmazni, Fegyenczekrőli gondoskodás kiszabadulásuk esetére, Fegyházi igazgatás ágazatairól, A philadelphiai fegyintézetről, Waldheimi fegyház főhivatalnokai szolgálati utasítása, A fegyenczek tápozásáról, A fegyházi felügyelőnők szolgálati utasítása, A börtön-könyvtárak körüli elvek, Lüneburgi fogházfelügyelői képezde, A fegyházi munka üzletszabályai, Fegyencz-óvoda fiatalok számára, Fegyenczóvoda alapelveiről, A börtönrendszer az új büntető törvényjavaslat keretében, A sachsenburgi javítóház fiatal fegyenczek számára, 1875. Fegyenczóvó- és rabsegélyző-társulatokról, Szükséges-e a fegyházi munka? A fegyházmunkák értékesítéséről, Börtönügyi reformtörekvések, A fegyházi munkáltatás, Az időleges fegyházbüntetés leghosszabb tartamáról, A fegyenczek rehabilitatiójáról, Fegyházi kényszermunkáról, A fegyházi munkavezetőkről, A fegyházi munkáltatás gyári vagy kézmíves legyen-e? Adatok az irhoni börtönrendszerhez, Paedagogiai levelek fegyházfelügyelők számára, A fegyenczek lelki és testi neveléséről, A fegyenczmunkabér osztalékról, A munkaadás magán-hallgató és közrendszernél, Szolgálati szabályok a fegyintézetek számvevői részére, Szolgálati szabályzat a női fegyház főfelügyelőinek részére, A steini fegyház Ausztriában, Gr. Thun reform-nézetei); Szabolcsmegyei Közlöny (1874. 48. A börtön-könyvtárak használatáról, 54. A mária-nostrai női fegyház, 1875. 6. A schubbeni osztrák fegyház, 1877. 3. A berlini rendőrfegyház és foglyai, 10. Borsodmegye a fegyházi reform terén, 1878. 5. Borsodmegye börtönei a provisoriumban, 17. Nők a börtönben, 41. A börtönökről az ókorban); Themis (1872. Waldheimi fegyházról, u. ott a női osztály, Fegyházi kényszermunka Dániában, Feltételes szabadonbocsájtás, Központi fegyházi hatóságról, 1873. Börtönfelügyelőkről, Fegyőr képzőintézet Váczott, Szekszárdi börtönök, Osztályozás a váczi fegyházban, 1874. Mária-nosztrai országos fegyház, Közös börtönrendszer ellen, A börtönkönyvtárak használatáról, Az elmebeteg fegyenczek elhelyezéséről, Borsodmegye a fegyházi reform terén 1875. Nyitrai törvényszék börtönei, A steini fegyház Ausztriában, 1876. Model prisus, 1877. A magán- vagy az irhoni rendszer fogadtassék-e el hazai börtönrendszerünkben? Földmívelő telep kiskorú elítéltek számára Oroszországban, 1878. Belga gyermekjavítóházak, Prison de Mazas Parisban, 1880. Az irhoni börtönrendszer hazánkban); Ellenőr (1877. nov. 29. esti k. Rajnavidéki javító- és fegyintézet kiskoruak számára); Budapest (1878. 298. Conciergerie fogház Párisban, 311. Mária-nostrai női fegyház, 327. A neudorfi női fegyház, 327. A neudorfi női fegyház, 348. Budapesti rendőri fogház és dologház, 1879. 4. A budapesti kir. törvényszék vizsgálati börtönei); Magyar Lapok (1879. 21. Fővárosi fegyház); Fegyintézeti Lapok (1881. Irhoni rendszer szerint, hogy készíthetők el börtöneink?); a temesvári történeti és régészeti Értesítőben (1881. Temes vármegye és Temes város czímere és magyarázata, 1882. Néhány Temes vármegyei községi pecsét magyarázata); Nagy-Kunság (1881. 43. Karczagi börtön, 47. Jászkun-kerületi börtönök); Pesti Hirlap (1885. 192. A rendőri biráskodásról); Jog (1888. Az ügyvédi munkadíjakról); a Törvényszéki Csarnoknak is munkatársa volt (1863.). Ezeken kívül több százra menő czikket írt a szépirodalmi s humorisztikus lapokba; továbbá történelmi, régészeti, politikai s vegyes czikkeket a szakközlönyökbe, napilapokba s 46 vidéki lapba; így a Budapesti Ellenőrben egy évben (1892) húsz czikke jelent meg.
Munkái:
1. A helynevek magyarázója. Pest, 1861–62. Két füzet. (I. A betűvel kezdődő helynevek, II. B. betűvel. Több nem jelent meg. 1853-ban kezdte gyűjteni a helyneveket, sikerült neki 1861-ig 3–4000-et összeszedni.)
2. Árpád sírja. Öt rajzzal. U. ott, 1862.
3. Amalazuntha. (Ócsai templom falfestménye). U. ott, 1863. (Különnyomat a Sürgöny, Hivatalos lapból).
3. Pest, Pilis és Solt t. e. megyék tisztikarának örömünnepe. Kapi Ede negyedszázados hivataloskodása emlékére. U. ott, 1863.
5. Attila sírja. U. ott, 1864.
6. Pestmegye a régészet terén. U. ott, 1864. (Különnyomat a Sürgöny, Hivatalos lapból.)
7. Hazai fenyítő eljárásra vonatkozó szabályrendeletek. U. ott, 1864–1867. Két füzet.
8. A hazai polgári eljárásra vonatkozó szabályrendeletek. U. ott, 1864.
9. A külföldi fogházak, börtönrendszerei. Egy rajzzal. U. ott, 1865.
10. 1843. évi magyar büntető törvényjavaslat. U. ott, 1865.
11. Az esküdtszék Magyarországon. U. ott, 1867.
12. Magyarországi népszokások. U. ott, 1867.
13. Fegyházi reform Magyarországon. 1868.
14. Berlini bűnös világ. Bpest, 1873. (Különny. a Közrendészeti Lapokból).
15. Csörsz árka. Régészeti közlemény. Nyiregyháza, 1875.
16. Erklärung ungarischer Ortsnamen. Bpest, 1877.
17. Tizenhét törvényszéki védbeszéd. U. ott, 1879.
18. Három országos női fegyház. Úti naplójából. U. ott, 1887.
Kiadásban és szerkesztésében megjelentek Pesten: Jegyzéknaptár 1865. évre; Országos Naptár 1868. évre; Budai Ferencz Polgári Lexikona 1866. Három kötet; Házi titoknok, levelező, 1869.; Pap István, A fegyházi lelkész erkölcsi beszédei és imái, átdolgozta Szikszay Gyula, kiadta ... Bpest, 1874.
Kéziratban Önéletrajza naplószerűleg megírva gyermekségétől 1887 végéig; mint jogász írta Werbőczy életrajzát és Hármaskönyve ismertetését, melyet tanára Wenzel Gusztáv az egyetemi könyvtárban helyezett el; Virágcsomó és szüleményei, vígj. 1 felv. (előadták családi körben 1851); Nőm tied lehet, vígj. 1 felv. olaszból ford. 1851., Házasság Isten dolga, eredeti színmű, olaszból ford.; Keresztesek, olaszból ford. színmű, mind a hármat 1854. jan. 1. küldte be a nemzeti szinházhoz; Mohácsi vész cz. drámáját 1855. aug. 29. küldte be a Tomory-pályázatra; Érettségi vizsga, bohózat, 1862. jan. 31. adta be a budai népszinházhoz; A táblabiró-világból, színmű (előadták 1886. márczius hó 18-án családi körben).
Jegyei: R. E. S. +, r-s. (az 50–60-as években).
Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 682., 683. lap.
Pesti Napló 1862. 186. sz., 1865. 148., 1867. 155., 1874. 115.
Sürgöny 1863. 208., 1864. 248., 1865. 206., 1866. 96. sz.
Fővárosi Lapok 1865. 239. sz.
Századunk 1868. 182. sz.
Ungarischer Lloyd 1868. 193.
Nefelejts 1869. 16. szám.
Hon 1871. 122., 192., 1872. 156.
Budapesti Közlöny 1872. 184. sz.
Szinnyei Repertoriuma. I., Történelem 1. és 2. kötet.
Moenich-Vutkovich, Magyar Írók Névtára. Pozsony, 1876. 442. l.
M. Lexikon VII. 16., XIV. 1884. 303. l.
Petrik Könyvészete.
Bpesti Ellenőr 1893. 8. sz.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 495. l. II. Pótlék k. 1904. 520. l.
Budapesti Hirlap 1899. 58. sz.
Önéletrajzi adatok és gyászjelentés.
