Rédiger Géza,
Rédiger Géza,
unitárius lelkész, szül. 1845. nov. 25. Tordán; ott kezdette tanulását és 1862-től Kolozsvárt folytatta derék kollegiumi ifjúság társaságában, melyet Kozma Ferencz vezetett; R. írói készséget és költői tehetséget vitt magával, s már az első évben pályadíjat nyert egy beszélyével. Az idealista ifjú a következő évben azzal lepte meg társait, hogy a kollegiumból kilépett és elment Lengyelországba, hogy a derék lengyelek utolsó szabadságharczában részt vegyen. Keserves csalódás volt az eredmény, mert a forradalomnak véget vetett a nagyhatalmú orosz birodalom. Félévi katonáskodás után újra visszatért a kollegiumba. Kritikákat és költeményeket írt a Remény cz. ifjúsági lapba; a Dalnok iskolája cz. költő i beszélyével, mely ugyanott 1867-ben jelent meg, feltünést keltett. a hat kollegiumi éven keresztül még több pályadíjat is nyert. Szerencséje volt, hogy a nagytudományú költő, Krizna János, nem csak tanára volt, hanem nevelője is. R. a püspöki házhoz járt étkezni. Miután két évig Székely-Kereszturt a gymnasiumban tanított, 1871-ben pap lett; Homoród-Ujfalu hívta meg lelkésznek. 1876-ban elfogadta a szabédi (Maros-Tordam.) népes egyház meghivását, hol haláláig lelkészkedett. A nemzetiségi vidéken a magyarságért sokat tett. Az egyházi körnek 15 évig jegyzője volt. Meghalt 1905. június elején.
Költeményeket írt a kolozsvári Reménybe (1871); költeményeket, leginkább hymnuszt és zsoltárfordításokat valamint szent beszédeket a Keresztény Magvetőbe (1873. Az emberi tökéletesség ismertetőjele, 1883., 1886. és köv. évfolyamaiba); az Unitárius Közlönynek is munkatársa volt.
Munkái:
1. Rédiger Géza költeményei. I. kötet. Székely-Udvarhely, 1875.
2. Kincses Jancsi, vagy a juhászbojtár meséje. Budapest, 1886. (Jó Könyvek 50.)
3. Jóslat. Drámai költemény. Marosvásárhely, 1896. (Ism. Egyetértés 228., Jelenkor 9. szám.)
4. Rédiger Géza költeményei. II. kötet. U. ott, 1901.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886.
Unitárius Közlöny 1901. 306. l. arczkép. (Boros György.)
Budapesti Hirlap 1905. 157. sz.
Vasárnapi Ujság 1905. 24. szám. (Nekr.)
