Rapos József,
Rapos József,
kisdedóvó képzőintézeti igazgató, szül. 1814. márcz. 18. Pápán (Veszprémm.); a gymnasiumi tanulást Pápán kezdte, Győrben és Székesfejérvárt folytatta; ekkor Kovács Tamás pannonhalmi főapát vette maga mellé mint udvari tisztet. Ez állásában alkalma nyilt a gazdag könyvtár kincseivel megismerkednie 1845-től 1852-ig mint bérlő gazdálkodott. Egy ízben, még mint ifjú, a Brunswick Teréz grófnő által alapított kisdedóvó intézetet látogatta meg és ez a látogatás egész életére irányadó volt. Ettől fogva a kisdedóvás ügye annyira érdekelte, hogy Alapnevelés cz. egész rendszert dolgozott ki erről s mikor 1852-ben Székesfejérvárra ment lakni, ott saját házában kisdedóvót nyitott. Nőtlenség cz. munkája azonban összeütközésbe hozta a fejérvári papsággal s örömmel fogadta az egriek meghívását s intézetét oda tett át. Egerben megvolt a hajlandóság, hogy tért nyitnak neki s intézetét a kath. képzővel is összeköttetésbe hozzák. De időközben Ney Ferencz lemondott a kisdedóvó intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület képzőintézetének igazgatásáról s helyében Rapost hívták meg; 600 frt fizetésből csupán ügyszeretetből 200 frtot az egylet gyarapítására fordított. Ez állásában sok önfeláldozással és lelkesedéssel munkálkodott 1870-ig, mikor is sokféle támadás miatt állását odahagyni kényszerült. Ekkor már mellbaja is kínozta, melyhez még szemgyengeség is járult, úgy hogy hónapokig teljes vakságban élt; nejével és öt kiskorú gyermekével koldusként tengette életét. Meghalt 1894. jan. 18. Budapesten.
Czikkei a következő hirlapokban és folyóiratokban: Honművész (1840–41. költemények); Századunk (1841. Jó szó a maga helyén); M. Gazda (1846., 1847. Gazdaság alapítás); Falusi Gazda (1858. Mezőgazdák sérelmei és ellenszerei); Két garasos Ujság (1859. Az áthülés némely komoly következménye és ezek gyógyszere); M. Gazda (szerk. Érkövy, 1854–1860. Mezőgazdasági cselédügy); Vasárnapi Ujság (1862. Értesítés a kisdedóvás ügyében, 1866. Kisededóvódák szaporodnak, Kisdedóvodai krónika); Ország Tükre Naptára (1863. A köznevelés alapintézetei), Népnevelők Lapja (1868. R. tudósítása az orsz. köznevelésügyi egyesület üléséről, Nyilatkozat «Brunswick Teréz grófnő élete és műve» tárgyában, Értesítés az «Alapnevelők országos egylete» tárgyában, Kimutatás a kisdedóvó intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület hármas intézetéről, Meghívás az alapnevelők nagygyűlésére, 1869. Az alapnevelés terjesztése ügyében); M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatai (XVII. 1875. A nevelészet és gyógyászat kölcsönös viszonyairól, kapcsolatban egy indítványnyal az emberi fejlődés közép fokainak megállapítása iránt); Paedagogiai Szemle (1883. Az alapnevelés és népiskola, önéletrajza); írt még a Kémlőbe, Ismertetőbe, Mátray Gábor Regélőjébe, a P. Hirnök, P. Napló, Hon, Reform, Haladás, Népnevelők Lapja, (szerk. Márki József), Tanodai Lapok cz. hírlapokba.
Munkái:
1. Korszerű szózat a szentmártoni olvasó-társasághoz. Győr, 1842.
2. Tudósítvány a sz.-fehérvári alapnevelési intézet megnyitásáról. Pest, 1860. (Előrajz).
3. Nőtlenség. Mint fejtvénye egy-egy pályafeladatnak, mely a Szegedi Hiradó cz. lapban egy nőtlen által kitüzetett 1859-ben, Értesítéssel együtt a sz.-fehérvári alapnevelési minta-intézetről. Székes-Fehérvár, 1861.
4. Az egri városi kisdedóvó intézet nevelési rendszere. Eger, 1861.
5. A köznevelés alapintézetei hazánkban. Tekintettel a lelenczházra, minek létesítését Pesten az «Elszegényedések»-ben Fáy András indokolja. Pest, 1862.
6. Felszólítás a hazai kisdedóvás terén fáradozó nevelőkhöz. U. ott, 1862.
7. A kisdedóvó intézeteket Magyarországon terjesztő egyesület Évlapjai 1862. és 1864. U. ott, 1862–64.
8. Igazgatói jelentés, melyet mélt. Ürményi József urnak ... mint a kisdedóvó-intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület elnökének ... 1862–63-ról előterjesztett. U. ott, 1863.
9. Az országos kisdedóvás mai állapota, 13. és 14. közlemény. U. ott, 1865.
10. Lelenczház-e vagy teljes köznevelde? vagyis alapszabályjavaslat, melyet a lelenczházi bizottmánynak 1864. máj. 2. előterjesztett. U. ott, 1866.
11. Brunswick Teréz grófhölgynek ... élete és művei; vagyis a közalapnevelésügy multja és jelene hazánkban. U. ott, 1868.
12. Az embertan vázlata. Az alapneveléstanhoz alkalmazott fölosztás szerint. U. ott, 1869. Két ábr.
13. Észrevételek a kisdedóvó intézeteket Magyarországon terjesztő egyesület 1869. alapszabályaira. U. ott, 1869.
14. Az alapnevelők 1868-ban tartott gyűlése. U. ott, 1869.
15. A kisdedóvó intézeteket Magyarországon terjesztő egyesület életkérdései. U. ott, 1870.
16. Emlékkönyv a Brunswick Teréz grófhölgy szobrának ünnepélyes leleplezéséről. U. ott, 1871.
17. Bizalmas szó Frőbel követőihez. U. ott, 1872.
18. A nevelészet és gyógyászatnak egymáshoz való viszonyairól. U. ott, 1874.
Szerkesztette Az alapnevelők 1868. évben tartott I. orsz. nagygyűlésének Évkönyvét (Pest, 1869.) és Az országos köznevelési egyesület Évkönyveinek I. kötete 1869–70. 1. füzetét (Pest, 1870.).
Hon 1873. 151. sz. (Egy élő halott, György Aladártól).
Moenich-Vutkovich, Magyar írók Névtára. Pozsony, 1876. 210. l.
Kiss Áron, Nevelés és oktatástörténetének kézikönyve. Bpest, 1880. 252. l. és M. népiskolai tanítás története 209. l.
Paedagogiai Szemle 1883. fénynyom. arczk.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Verédy, Paedag. Encyclopaedia. Bpest, 1886. 771. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 407. l. (Kiss Áron).
Peress Sándor, A "Kisdednevelés" 25. évfolyama. Bpest, 1898. 75. l. és a M. kisdednevelés irodalma. Bpest, 1900. 11., 12., 15–17. l.
