Radisics Jenő (kutasi)
Radisics Jenő (kutasi)
min. tanácsos, az iparművészeti múzeum igazgatója, R. Jenő, nyug. helytartósági tanácsos fia, szül. 1856. aug. 7. Buziáson (Temesm.); középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, 1875-től négy félévet hallgatott a kir. József-műegyetemen, hatot a tudomány-egyetem jogi fakultásán. 1881-ben a vallás- és közoktaátsügyi miniszterium szolgálatába lépett, majd 1882-ben az országos magyar iparművészeti múzeumnál nyert alkalmazást és megbizatott az intézet leltárának szerkesztésével s a gyűjtemények rendezésével. Ezen munkálat befejeztével a miniszterium megbízásából több hosszabb külföldi tanulmányutat tett. 1887-ben a múzeum igazgatójává neveztetett ki és majd a kir. József-műegyetemen a művészi ipar történetének magántanárává habilitálták. 1896-ban megkapta a III. oszt. vaskoronarendet, 1900. okt. 21. a cs. orosz szent Szaniszló-rend II. osztályát, 1903. jún. 10. az olasz koronarend középosztályát. A munkások vasárnapi oktatására szervezett országos bizottság tagja, az országos képzőművészeti tanács iparművészeti szakosztályának előadója, a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének felügyelője, a múzeumok és könyvtárak országos tanácsának tagja, a m. iparművészeti társaság végrehajtó bizottságának, az orsz. embertani társaságnak, a szabad lyceum és az Uránia tud. egyesület vál. tagja, a m. tudom. akadémia archaeologiai bizottságának külső tagja, a délmagyarországi tört. és rég. társulat tiszteletbeli tagja, cz. miniszteri tanácsos. Az 1905. általános választások alkalmával disszidens ellenjelölttel szemben szabadelvűpárti program alapján jan. 26. elnyerte az orczifalvai mandatumot. Utazott 1882. Német-, Franczia-, Spanyol- és Angolországban, Németalföldön, Belgiumban és Dániában; 1883. Olaszországban; 1884. Párisba és Londonba; 1885. és 86-ban ugyanoda a kiállítások rendezése és tanulmányozása végett és Németországba; 1889. Franczia-, 1891. Olasz-, 1892. ismét Francziaországban; 1896. Svájczban, 1897. Svéd- és Norvégországban, 1899. Olaszországban, 1900 és 1901. Fracziaországban, illetőleg Skócziában, 1902. Olaszországban, 1904. Belgiumban és 1905. Velenczébe.
Czikkei az Archaeol. Értesítőbem (1870. Levelek Temesvárról, 1885. Az országos általános kiállítás régészeti osztálya, 1886. Fedeles kupa a m. n. múzeum gyűjteményében és könyvism., 1887. Nürnbergi mesterpoharak, Egyházi szerek kiállítása Bécsben, 1891. Régi egyházi ötvösművek, Római legyezők, Ereklyetartók a nápolyi n. múzeumban, 1895. Nagy Lajos kelyhe Zárában, 1896. könyvism.); a Leipziger Kunstgewerbeblattban (1886. Zwei Arbeiten des Matthäus Wallbaum 1840., 1888. Das ungarische Dratemail, 1889. Thronbehang des König Mathias Corvinus); a Művészi Iparban (1885–1886. A gyarmatok és India tárlata Londonban, H. Zs. jegygyel, A nürnbergi és antwerpeni tárlatok tanulságai, Rapport ŕ M. Edmond Tourquet, Harangvirág serleg, Mutatvány Henry Mayeux, La Composition décorative cz. művéből, Két levél a szerkesztőhöz, 1887. La faience par Theodore Deck, Himzett lepedőszél, A japáni művészet, Az Ipolyi-gyűjtemény falkárpitjai és keleti szőnyegei, A Simor-múzeum és könyvism. R. J. jegygyel, 1888. A Szilágyi Dániel-féle fényképgyűjtemény és könyvism., 1889. A nagy ötvösműkiállítás Bécsben, 1890. Belamare-Didot ajándéka, Adalékok a holicsi majolika-gyár történetéhez, 1891. A legyező, 1892. A női iparművészeti kiállítás, Károlyi István gr. palotája Zárában, 1893. A modern lakások, izzó tűvel fába égetett diszítmények, 1894. Az orsz. iparművészeti múzeum 1893. szerzeményei); a M. Szalonban (1893. A női iparművészeti kiállítás); a Budapesti Hirlapban (1896. A sz. István király palástja, 1904. május 10. Mátyás király tálja); a M. Iparművészetben (1897. Stockholmi kiállítás, 1900. A magyar iparművészet Oroszországban, 1904. Az orsz. m. iparművészeti múzeum szövetkiállítása, R. J., 1905. Ráth György); a Gazette des Benaux-Arts (1900. Exposition rétrospective de la Hongrie).
Munkái:
1. Országos magyar iparművészeti múzeum. Calatogue des reproductions du musée des arts-decoratifs hongrois. Bpest, 1884. (Herpka M. C.-vel együtt.).
2. Jelentés a párisi Union Centrale des Arts-Decoratifs. Az 1884. évi kiállításról a vallás- és közoktatásügyi m. kir. min. úrhoz. U. o., 1884.
3. Orsz. magyar iparművészeti múzeum. Képes kalauz a gyűjteményekben. U. ott, 1885. (Németül: U. ott, 1885.).
4. Képes lajstroma az országos magyar iparművészeti múzeum galvanoplasztikai másolatainak. A másodlatokat készítette ifj. Herpka Károly. U. ott, 1885. (Franczia kiadása. U. ott, 1885.)
5. Magyar műkincsek. Chefs-doeuvre d'art de la Hongrie. U. ott, 1895–98. Két kötet. Több önálló rajzzal és szövegképpel. Szendrei Jánossal együtt. (Ism. M. Szemle 1899. sat.).
6. Országos magyar iparművészeti múzeum. O felsége által kiállításra átengedett fojniczai miseruha. Képes kalauz néh. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök gyűjteményéhez. U. ott, (1897).
7. A modern művészet. Az iparművészeti múzeum kiállítása. U. ott, 1898.
8. A magyar koronázási jelvények. U. ott, év. n.
9. Magyaroszág történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállitáson. U. ott, 1897–1901.
10. Le Pavillon historique de Hongrie ŕ l'Exposition universelle de Paris en 1900. Paris, 1900.
Szerkesztette a Művészi Ipar cz. folyóiratot 1885–1894-ig Pasteiner Gyulával együtt; szerk. társa volt az Ötvösség remekei cz. díszmunkának és franczia kiadásának.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1896. 18. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 343., XVIII. 487. l.
Sturm-féle Országgyűlési Almanach. Bpest, 1905. 365. lap és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.
