Palló Sándor,
Palló Sándor,
jogi doktor, nyug. helytartósági tanácsos, szül. 1823 decz. 23. Sopronban, hol atyja P. Endre ügyvéd volt; a gymnasiumot 1834-től szülővárosában, a jogot a pesti egyetemen 1844-ben végezte. Az ügyvédi vizsga letevése után Sopron város segédjegyzője lett; 1850-ben az ottani helytartósági osztálynál titkárrá neveztetett ki; 1853 aug. a helytartótanácshoz Budára helyeztetett át tanácsosi minőségben; 1858-ban az egyetemnél az államtudományi államvizsgáló bizottmány alelnökévé neveztetett ki, 1862-ben annak elnöke lett. 1867-ben a vallás- és közoktatási miniszteriumba lépett; később rövid időre a közlekedési miniszteriumban működött. 1870-ben saját kérelmére nyugdíjaztatott és Sopronba költözött, hol a közügyek, főleg az egyháziak iránt érdeklődött; az ág. evang. egyháznak több évig felügyelője volt. A nyári hónapokban utazásokat tett, 1848-ban Olaszországban, később Európa összes államait (Törökországot kivéve) beutazta. Az 1850–60-as években Török Pál és Székács Józseffel baráti viszonyba lépett és a protestáns árvaház létesítése körül szerzett érdemeket; 1859-ben árvaegylet alakulván, annak bizottmányi tagja, 1863-ban pedig elnöke lett. Végrendeletében 90,000 frt vagyonát közművelődési czélokra hagyta. Meghalt 1890 okt. 7. Sopronban.
Ligeti által festett arczképe a soproni ev. egyház tanácstermében van.
Munkája: Theses ex scientiis politicis, quas in reg. scient. univers. Hungarica pro laurea doctoratus ex universo jure legitime consequenda propugnandas suscepit anno 1844. Pestini, 1844.
Prot. Képes Naptár 1867. 44. l. arczk.
Evang. Glocken 1890. 234. l.
Prot. Egyh. és Isk. Lap 1890. 52. sz.
Petrik Bibliogr.
