Munkácsy Dániel,
Munkácsy Dániel,
ev. ref. lelkész, M. Dániel lelkész és Kis Mária fia, szül. 1811-ben Sellyén (Somogym.); iskolai tanulmányait kezdte Kecskeméten és végezte Pápán, hol alapos ismeretei mellett szép költői tehetségéről volt ismeretes. Akadémiai rektor volt Balaton-Kajáron pár évig; 1836-ban pappá szenteltetett. Segédlelkész volt Kecskeméten, Laczházán, Öcsényben és Vaiszlóban; végre 1841-ben rendes lelkész lett Tengődön (Tolnam.), hol 37 évi szolgálat után 1878. ápr. 12. minden előleges betegség nélkül szívszélütés következtében meghalt.
Költeménye van az Örvendező versek Szilassy József úr ő nagyságának, szent István apost. m. király keresztes vitézévé lett kineveztetése alkalmatosságával tiszteletek jeléül benyujtattak jún. 15. 1830. a pápai reform. collegiumban tanuló ifjúság által. Veszprém. 1830. cz. munkában és a Koszorúban (1837. hat költeménye M. Dániel aláírással).
Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1878. 18, sz. (M. emlékezete. Kálmán Gyulától).
Petrik Bibliogr. III. 776. l.
