Miletz János (tarnói és draskóczi),
Miletz János (tarnói és draskóczi),
főreáliskolai tanár, szül. 1841. szept. 8. Tápio-Györgyén (Pest-Kis-Kunm.); édes anyja Belányi Magdolna után rokonságban volt Katona Józseffel, a drámaíróval. Iskoláit Kecskeméten, Jászberényben, Egerben és Győrött végezte, utóbbi helyen mint pannonhalmi benczés papnövendék. A tanári pályára 1863 őszén lépett, midőn a kis-kunfélegyházi városi kath. gymnasiumhoz választották meg tanárnak, hol hét évig működött. 1867-ben tett tanári vizsgálatot a történelem- és földrajzból. 1870. nov. 1-től 1871. elejéig Verseczen tanított a városi reálgymnasiumban, 1871. ápr. 9-től a temesvári állami főreáliskolában nyolcz évig, 1879–1880-ban a budapesti II. kerületi róm. kath. egyetemi főgymnasiumban tanárkodott és 1880 ősz óta a budai állami főreáliskolában működik.
Czikkei a Győri tört. és rég. Füzetekben (1863. Öregebb Bethlen István kiáltványa a hajdukhoz I. Rákóczy György erdélyi fejedelem ellen, Szenterzsébeti Péchy Simon erdélyi kanczellár, A pannonhalmi régiségtár, III. 1865. Károlyi Zsuzsánna erdélyi fejedelemnő levelei férje Bethlen Gáborhoz); az Archaeol. Értesítőben (V. 1871. Pannonhalmi régiségtár); a kis-kun-félegyházai gymnasium Értesítőjében (1867. Kis-Kun-Félegyházai gymnasium története, ugyanez a Jász-Kunságban 1869. 16. 17. sz.); a Kis Kunságban (1869. 1., 2. Id. Katona József levele fiához); a Vasárnapi Ujságban (1869. Katona apjáról); a Temesi Lapokban (1872–78. 129., 132. sz. Szakál Ferencz gúnyverse 1673-ból. 1879. Bosznia mint magyar koronatartomány a középkorban, A szerb telepek ismertetése tekintettel Délmagyarországra sat.); a temesvári Történelmi és Régészeti Értesítőkben (1875. Temesvár hadászati jelentősége történelmünkben, Régi okiratok ismertetése a XVII. és XVIII. századból, A temesvári czéhek, A dragsinai földvár, Érmek leirása, 1876. Az imecsfalvi múzeum Háromszékmegyében, Archaeologiai ismertetés a régi pogány temetőkről, tekintettel Délmagyarországra, Krassó vármegye történelmi és régészeti emlékei, 1877. Régiségleletek s régi várnyomok Török-Szákos körül, Adatok a délmagyarországi spanyol telepek történetéhez, Szörény vármegye történelmi és régészeti emlékei, Az ó-palánkai Lo-Presti siremlék története, Régi iratok ismertetése a XVI. és XVII. századból, Régiségleletek a temesvári vársánczok közelében, Délmagyarország történelmi és régészeti emlékeit ismertető munka és térkép, A léczfalvi tábori országgyűlés egy okiratának ismertetése, Erdélyi gúnyversek a XVII. századból sat.); a Közoktatásban (1882. Egy ismeretlen magyar nyomda a XVII. században); a budapesti II. ker. főreáliskola Értesítőjében (1883. Tiszteljük az ősök emlékeit); a Fővárosi Lapokban (1884. 119. sz. Katona József halála); a Félegyháza és Vidékében (1884. Kis-Kun-Félegyháza város története); a M. Szalonban (1884. Katona József családfája, Katona József egy ismeretlen szinműve: A tündér alma); a Jászberény és Vidékében (1890. 30. sat. sz. A budamelléki pálos kolostor és a szép juhászné).
Munkái:
1. Gizela első koronás magyar királyné élete. Temesvár, 1875.
2. Chronologiai adatok a magyar királyok tartózkodásáról. Temesvárott. U. ott, 1875. (Előbb a történelmi Adattárban 1873).
3. Temes és Arad vármegyék történelmi és régészeti emlékei. U. ott, 1876.
4. Temesvár hadászati jelentősége a legrégibb kortól Mátyás király haláláig. U. ott, 1877. (Különny. a Tört. és Rég. Értesítőből).
5. Torontál vármegye történelmi és régészeti emlékei. U. ott, 1877. (Különny. a Tört. és Rég. Ért.-ből).
6. Bem Délmagyarországi hadjárata. Bpest, 1882.
7. Katona József családja, élete és ismeretlen munkái. U. ott, 1886. (Ism. P. Napló 172., Vasárn. Ujs. 28., Egyetértés 176., Főv. Lapok 173., Ellenzék 142., Nemzet 178. és 191. sz. Válasz Szana Tamásnak K. ismeretlen kéziratairól, Figyelő XII. 1887.).
8. Somogy-Szent-György vára. Humoros versezet. Irta T. M. J., Nagy-Kanizsa, 1892.
Szerkesztette a Történelmi és régészeti Értesítőt Temesvárt 1875-től 1879-ig.
Álnevei és jegyei: Miletz Szilveszter, Tarnói, Tarnóczai Iván, (M. J.), (T. M. J.) és (z-s) a Győri tört. és régészeti Füzetekben, a Jász-Kunságban, a Temesi Lapokban és a Történ. és rég. Értesítőben.
Budapesti Hirlap 1884. 137. sz. (Buday J.).
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886.
Kiszlingstein Könyvészete.
Berkeszi István, A temesvári állami főreáliskola története. Temesvár, 1896. 123. l. és A temesvári könyvnyomdászat és hirlapirodalom története. Temesvár, 1900. 129., 130. l. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 272. l. (Buday J.) és öntéletrajzi adatok.
