Mikszáth Kálmán (kis-csoltói),

Teljes szövegű keresés

Mikszáth Kálmán (kis-csoltói),
országgyűlési képviselő, a m. tudom. akadémia levelező, a Kisfaludy- és Petőfi-társaság rendes tagja. M. János jómódú kisnemes és farádi Nemes Mária fia, szül. 1849. jan. 16. Szklabonyán (Nógrádm.); a gymnasiumot nagyrészt Rimaszombatban járta, a két utolsó osztályt azonban Selmeczbányán végezte; innét 1868-ban Pestre jött, hol a jogot hallgatta; azután hazament Nógrádmegyébe megyei esküdtnek. Itt alkalma volt megismerkedni az élettel és közvetlen közelből tanulmányozni a vármegye urait. 1873-ban szülői elhaltak; ekkor egészen a falusi életre szánta magát és Szklabonyára húzódott. Mivel azonban birtokát anyja bérbe adta volt, nem tudott mit csinálni, s miután a megyei tisztújításon mint aljegyző megbukott, 1874-ben Pestre jött, hol letelepedett s az irodalommal foglalkozott. De nehezen tudott itt boldogulni, mert szokatlan eredetiséggel írt, azért beszélyeiből a szerkesztők a legeredetibb gondolatait törölték. Első önálló könyve, az Elbeszélések, nem keltett nagyobb figyelmet. Pár évig egyes napilapoknál dolgozott. Sikerével és magával elégedetlen volt és teljesen elkeseredve 1878-ban Szegedre ment a Szegedi Naplóhoz. Az ottani viszonyok közt kezdett lelke föllendülni; ott érte az árvíz (1879) és az erre következett kir. biztosi korszak, a mi hálás anyag volt tollának, és ekkor aratta első helyi sikereit. A kir. biztosi tanácsot csipkedte; karczolataiban örökítette meg a Tisza Lajos udvarának alakjait. 1881-ben újra feljött Budapestre, mert a királyi bizotsi tanás is feloszlott, s őt az Ország-Világ segészerkesztőjének hívták meg. Ekkor vált ki a Budapesti Hirlap szerkesztősége a Pesti Hirlapból, a hova új erők kellettek; így került a P. Hirlaphoz, a hol eleinte egy pár mellékesebb rovat vezetésével bízták meg, de félév mulva már karczolataival teljesen megnyerte a közönség tetszését és Jókai mellett a legkedveltebb elbeszélőnkké és humoristánkká emelkedett. 1881-ben a Petőfi-társaság, 1882. febr. 8. a Kisfaludy-társaság választotta tagjának, 1889. máj. 3. pedig a m. tudom. akadémia levelező tagjának. 1887-ben az illyefalvi kerület, 1892 óta pedig a fogarasi kerület választotta meg országgyűlési képviselőnek szabadelvő programmal. 1896. júl. 15. a budapesti ujságírók egyesülete elnökévé választotta. 1898-ban hozzájárult az Országos Hirlap megalapításához, s annak megszüntéig (1899. jan. 24.) főszerkesztője volt. Azután újra visszatért a Pesti Hirlaphoz. 1899. febr. 8. lemondott a budapesti ujságírók egyesületének elnöki tisztéről.
Költeményei, elbeszélései, rajzai, czikkei az Igazmondóban (1869., 1870. költ. és 13., 14. sz. Magánnézetek a cselédjavítás tárgyában, 1871. költ. és 27–31. sz. A mi a lelket megmérgezi, népies beszély, tíz aranyat nyert pályamű, 1872. költ. és Hogy születnek a népdalok, A lutri, elb.); a Petőfi-Társaság Lapjában (1877. Még most is várja, A jövő század novellái, A fekete folt, Humor az utczán, Humor az aktákban, Népies észjárás a tudományban, A magyar nép bogarai, 1878. A megcsúfolt falvak, Az öreg Dankó bácsi, Hogyan nem lettem semmi); a Budapesti Napilapban (1877. 166. sz. Népies észjárás a tudományban, 189. sz. Kossuth, Petőfi, 199. sz. Magyar síriratok humora); a Pesti Hirlapban (1881. 154. sat. sz. Uj és régi arczok, 164. Szegény Gélyi János lovai, 170–175. Rajzok a régi vármegyéből, 199. sat. Apró megyei történetek, 1882. 236. A Sós Pál esküvvése, 355. A kis csizmák, rajz, 276. Utazás Palócziában, 284. Petőfi Sándor, 1883. 28., 29. sz. Mikor a sírkövet hozták, A t. Házból, 266., 267. sz. A száldobosi Papp familia, 1893. A rossz matéria, 1901. 355. sz. Diákkori költeményei 1864-ből, sat.); a Koszorúban (1881. A miniszterjelölt, A bágyi csoda, 1882. A saját ábrázatomról, Frivol akta, Aranyos felhők, Márkus Emilia, 1885. A jó öreg Frankenburg); a Képes Családi Lapokban (1881. A Kék kakas a Kerepesi-úton, Egy ostoba ember, 1889. Minden asszony, asszony, 1889. Csejtevár és asszonya, 1891. Hová ér az ember, 1893. A bokréta, 1894. Jókai mint képviselő, A németke); a Vasárnapi Ujság (1882. Két major regénye. Péri lányok szép hajáról, Szegény Gely János lovai, 1883. A pribolyi országút, A nyiregyházi tárgyalások, A tekintetes vármegye, Szabados János szegedvárosi tanácsos és költő jellemzése, 1884. História egy házasságról, 1885. Az elfelejtett rab, Az aranyember alakjai, 1886. A parasztok, Gyermekek a mezőn, A t. Ház, A szinhely, A folyosó, 1887. A mosás, 1888. Kukuricza-szelelés, A Ház, 1889. Magyarország lovagvárai regékben: I. Csókakő, II. Szegedi vár, 1895. A Majornoky kisasszonyok, 1898. Szervusz Pali bácsi! 1899. Levél a szerkesztőhöz, 1900. A Ponczi bünhődése, 1901. A kladovai menyecske); a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (XVIII. 1882. A brézói ludak, székfoglaló, XIX. 1884. A becsületbiróság előtt); a Nemzetben (1882. 19. sz. A király ruhái, elb. 1887. 172. sz. A fészek regényei); az Arad és Vidékében (1883. 72. sz. A százegyedik asszony, 121., 122. sz. A király előtt, egy régi falusi mese, 127. sat. sz. Sárika grófnő, 1884. 61. sz. Az Isten hóna alatt, 1887. 58. sz. A hajlékonyabb ág); a Budapesti Szemlében (1884. Egy jó asszony, elb., 1887. A hajlékony ág, elb.); a Szabadelvűpárti Naptárban (1885. Az iróasztal morzsái: Szép szemű Jóska, Az a bizonyos szemüveg, Szeszélyes leány); a M. Salonban (II. 1885. Csevegés Jókaiékról, V. 1886. Neményi Ambrus); a M. Szellemi Életben (1892. Hová ér az ember?) az Ország-Világban (1894. Katanghy Menyhért themája, A paraszt kontesz, 1898. Ferencz József mint elbeszélő, 1899. A szamár sine curában, A fehér asztalnál); írt még Az Én Ujságomba, Új Időkbe, Mátyás Diákba sat.
Munkái:
1. Elbeszélések. Bpest, 1874. Két kötet.
2. Tündérvilág. Válogatott mesék gyűjteménye az ifjúság számára 9 képpel. Irta Kálmán bácsi. U. ott, 1875.
3. Még újabb fény- és árnyképek. Írta Kákay Aranyos Nro. 3. U. ott, 1878.
4. Az igazi humoristák. Czikkek a magyar nép humoráról. Szeged, 1879.
5. Szeged pusztulása. Írta Kákay Aranyos No. 3. U. ott, 1879. (Németül, U. ott, 1879.)
6. Tisza Lajos és udvara Szegeden. Fény- és árnyképek. Írta egy ismeretlen. Bpest, 1880.
7. A tót atyafiak. Elbeszélések és rajzok róluk. U. ott, 1881. (Ism. Ellenzék 437. sz., Pesti Hirlap 236. sz., Koszorú VI. 374. l. 2. kiadás 1888. U. ott. Németül Silberstein Adolf ford. Szeged, 1884. Dánúl Schumacher Sándor ford. Kopenhagen, 1893.).
8. A jó palóczok. 15 apró történet. Bpest, 1882. (Ism. Ellenőr 16., Vasárnapi ujság 3., Egyetértés 15., Főv. Lapok 8. sz., Koszorú VII. 2. kiadás 1884., 3. kiadás év n., 4. kiadás 1890., 5. k. 1898. U. ott. Angolul, bevezetéssel Clipton Binghamtól, London, év n.).
6. A frivol akta. Brézói ludak. A saját ábrázatomról. Bevezetéssel Jókai Mórtól. Bpest, 1882. Arczk. és 3 képpel.
10. Herczeg Eszterházy Miklós kalandjai szárazon és vizen. U. ott, (1882. Jó Könyvek 3.).
11. Az ördög orsója vagy a tolpányi boszorkány históriája. U. ott, (1882. Jó könyvek 6.)
12. Jókai Mór, vagy a komáromi fiú, ki a világot hódította meg. U. ott, (1883. Jó könyvek 13).
13. Herczeg Eszterházy Miklós további kalandjai. U. ott, (1883. Jó Könyvek 18.).
14. Kavicsok. Elbeszélések. Kiadja a Petőfi-társaság. U. ott, (1883. és Szépirodalmi Könyvtár 42. Ism. Koszorú.).
15. Az apró gentry és a nép. Harmincz kis elbeszélés. Írta Scarron. U. ott, 1884. (Ism. P. Napló 1883. 243., Főv. Lapok 291., Egyetértés 344. sz.).
16. Nemzetes uraimék. (Mácsik a nagyerejű). Regény. A képeket rajzolta Gyulai László. U. ott, 1884. (Ism. 1883: Pesti Napló 343., Budapesti Hirlap 349., Nemzet 351., Főv. Lapok 291., Egyetértés 344. sz. Új kiadás. U. ott, 1884. és 1889.).
17. A titokzatos fekete láda. Elbeszélés. U. ott, 1884. (Jó könyvek 30.).
18. A tekintetes vármegye. Igaz történetek. Mannheiner Ágost rajzaival. U. ott, 1885. (Ism. Főv. Lapok 1884. 280., 302., Nemzet 331., Egyetértés 300., P. Napló 330., Vasárnapi Ujság 48. sz.).
19. A lohinai fű. Elbeszélés. U. ott, 1886. (Egyetemes Regénytár I. 3. Ism. Nemzet 1885. 290. sz. Koszorú 40. Budapesti Szemle LVI.).
20. Urak és parasztok. U. ott, 1886. (Ism. Nemzet 1885. 332. sz.).
21. A két koldusdiák. Mesés történet az ifjúság számára. A képeket rajzolta Mannheimer Ágoston. U. ott, 1886. (Ism. Fővárosi Lapok 190. sz., 2. kiadás 1892.
22. A tisztelt ház. Jankó János rajzaival. U. ott, 1886. (Ism. Főv. L., P. Hirlap, Nemzet 31. sz. 3. kiadás. U. ott, 1887).
23. Club és folgosó. Politikai ötletek és rajzok. U. ott, (1887. Ism. Főv. Lapok 356. sz., Kath. Szemle 1888.)
24. Otthon és a zöld mezőn. Gyermekek olvasmánya. U. ott, 1888.
25. A beszélő köntös. Regény. U. ott, 1889. (Előbb a Nemzetben. Ism. Főv. Lapok 1893., Egyetértés 191., Vasárnapi Ujság 29., sz. Élet 1891. II. 142. l., Budapesti Szemle LX. Németül: Universal-Bibliothek 2790., tótul: Kostolny Lajos ford. Prága. 1890. A Hlas Naroda cz. gyűjteményben).
26. Magyarország lovagvárai regékben. U. ott, 1890.
27. Tavaszi napfény. Otthon és a zöld mezőben. (Gyermekversek). A képeket rajzolta H. M. Bennett. U. ott, (1890. Ism. P. Hirlap 1889. 347. sz.).
28. Tavaszi rügyek. Elbeszélések az ifjúságról. U. ott, 1890.
29. Pipacsok a buzában. (Tizennyolcz elbeszélés). U. ott, 1890.
30. Mikszáth Kálmán összegyüjtött munkái: I. A tekintetes vármegye. II. Az apró gentry és a nép, III. Nemzetes uraimék. IV. Pipacsok a buzában, V. Tavaszi rügyek. VI. Urak és parasztok. VII. A két koldusdiák. A mi a lelket megmérgezi. VIII. Club és folyosó. 2. kiadás. IX. A beszélő köntös. Regény. A lohinai fű. Elbeszélés. 2. kiadás. X. Pernye. Elbeszélések. XI. A kis primás. Magyarország lovagvárai. XII. Nagyságos Katanghy Menyhért képviselő úr viszontagságos élete, kalandjai, szerencsétlensége, szerencséje és művei. U. ott, 1889–1896.
31. Országgyűlési karczolatok. U. ott, 1891. (Ism. P. Lloyd 307. sz.).
32. A galamb a kalitkában. U. ott, 1892. (Különnyomat a M. Hirlapból. Ism. Budapesti Szemle LXXI. Németre ford. Wechsler Lajos Berlin és Lipcse, év n., cseh nyelver Mayerhoffer G. H. Prága, 1895., tótra: Bachat).
33. A kis primás. Történeti elbeszélés az ifjúság számára átdolgozva. U. ott, 1892. (Ism. Élet 1891.).
34. Az eladó birtok. Páva a varjúnál. Két elbeszélés. U. ott, 1894. (Ism. Budapesti Szemle LXXIX. Fővárosi Lapok 217. sz. Kath. Szemle 1895).
35. Szent Péter esernyője. Neogrády Antal rajzaival. U. ott, 1895. (Ism. Hét 51. sz. 2. kiadás. U. ott, 1901. Németül: Berlinben és Charlottenburgban 1896. két kiadásban és az Universal Bibliothek 4002., 4003. sz.; angolra ford. B. W. Worswick, bevezetéssel R. Nisbet Bain-től. London, 1900.).
36. Besztercze ostroma. Egy különcz ember története. U. ott, 1895. (Előbb a Pesti Hirlapban, Ism. A Hét 46., M. Szemle 46., 47. sz. 2. Kiadás 1901. U. ott).
37. Társalgási leczkék. (Az elemi népiskolák számára). Kulcs a magyar nyelv megtanulásához. U. ott, 1895.
38. Huszár a teknőben és egyéb elbeszélések. U. ott, 1895. (Filléres Könyvtár 1.).
39. Kisértet Lublón és egyéb elbeszélések. Mühlbeck Lajos, Neogrády Antal és Jankó János rajzaival. U. ott. 1896. (2. kiadás 1901. U. ott. Németül: Sponer Andor. Lipcse, 1899.).
40. A keresztmama meséi: A pajkos diák. A varjú esete. Balog Károly eredeti rajzával. U. ott. 1897.
41. Prakovszky, a siket kovács. U. ott, 1897. (Legjobb könyvek I. 1.).
42. A gavallérok. Ne okoskodj Pista. U. ott, 1897. (Legjobb könyvek I. 11.).
43. Új Zrinyiász. Társadalmi és politikai szatirikus rajz. U. ott, 1898. (Díszkiadásban is).
44. Egy választás Magyarországon, vagy a körtvélyesi csíny. A demokraták. U. ott, 1898.
46. Két elbeszélés: Homályos ügy, A táborszernagy halála. U. ott, 1898. (Magyar Könyvtár 81.).
46. Mikszáth Kálmán munkái. Uj sorozat. I. Szent Péter esernyője. II. Besztercze ostroma. III. Kisértet Lublón és egyéb elbeszélések. IV. Uj Zrinyiász. V. Tót atyafiak. A jó palócok. VI. Prakovszky a siket kovács. A kölrtvélyesi csíny. U. ott, 1900.
47. Különös házasság. Regény. U. ott, 1900. Két kötet.
48. A szelistyei asszonyok. U. ott, 1901.
49. A fekete kakas. U. ott, év n.
50. Öreg szekér, fakó hám. Újabb elbeszélések. U. ott, 1901. (Ism. Vasárnapi Ujság 48. sz.)
51. A fészek regényei. Elbeszélések. U. ott, 1901.
Németre fordították még az említetteken kívül: Ungarische Dorfgeschichten, Neugebauer László, 15 aquarelle képpel. Lipcse, év n.; Erzählungen, Sponer Andor (Meyer's Volksbücher); Zwischen einst und jetzt, Tábori Róbert, a szerző előszavával és életrajzával. Bpest, 1886; Der rote Kasparek. Berlin, év n. (Vita's Novellenschatz 7.); Martha Timar, Halle a S.; Intimes aus dem Menschenleben, Zamoysky József Julián gróf. Lipcse, 1899.; Die Kavaliere és Frühlingstriebe und andere Geschichten, Sponer Andor. Lipcse, 1899. Francziául leginkább lapokban jelentek meg, így Az eladó birtok a párisi Tempsben 1896-ban Horn Emil ford.; kötetben csak A jó palóczok Horn Elvira ford. (Scčnes hongroises. Páris, 1890. Coppée Ferencz előszavával). Dánra: Novolletter fra Ungarn Schuhmacher ford. Kopenhaga, 1885. (Szerző életrajzával). Szabó Endre többet oroszra fordított; svédre lefordították A jó palóczokat, egy nagy részét Oszkár svéd király; tótra Bachat ford. Lohinszka Zelina sat.; szerbül egy kötet elbeszélése jelent meg 1893-ban. Egyes elbeszéléseket olaszra s angolra is lefordítottak.
Szerkesztette a Magyar Néplap cz. politikai hetilapot és melléklapját a Mulattatót (ebben: 1874. Apró történetek, Pecsovics világ, Garibaldi bouteliái, 1875. Egy homályos történet) 1874. jan. 2-tól 1875. decz. 25-ig Budapesten; szerkeszti az Egyetemes Regénytárban az Almanachot 1886 óta, melyben a Bevezetést ő írja.
Álnevei és jegye: Scarron, Pluvius, S-n.
Igazmondó 1873. 11. szám.
Figyelő 1874. 21–15. sz. (Závodszky K.).
Vasárnapi Ujság 1882. 16. sz. arczk. (Törs K.), 1897. 23. sz. arczk.
Ung 1882. 23., 33. sz.
Szabadság, Székesfehérvár, 1882. 30., 1887. 114. sz.
Délmagyarországi Lapok 1882. 166. sz.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj F. XVII. 18. l.
Délibáb 1883. 1–4. sz.
Pesti Hirlap 1883. 49. sz., 1896. 285. sz.
Figyelő XVI. 1884.
Petrik Könyv.
M. Könyvészet 1886–1901.
Ország-Világ 1886. 8. sz. (M. a politikus), 1891. 51. sz. arczk. és névaláírása. 1899. arczk.
Székely Nemzet 1887. 79. sz.
Irodalmi Értesítő 1888. 14., 15. sz.
Szana Tamás, Ujabb elbeszélők. Bpest, 1889.
Kiszlingstein Könyvészete.
Máramaros 1890. 41. sz.
Nyírvidék 1890. 45., 48. sz.
A Hét 1891. 4. sz.
M. Szemle 1892. 30. sz.
M. Szellemi élet. 1892. arczk. és névaláírása.
Losonczi Hirlap 1895.
Pallas Nagy Lexikona XII. 662. lap, (Négyesy László), XVIII. 270. l.
Országos Hirlap 1898. 186. sz.
Budapesti Hirlap 1899. 148. sz.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 319. l.
Corvina 1901. 31. sz.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT