Mátrai B. Béla (családi neve: alcsiktusnádi Betegh Béla),
Mátrai B. Béla (családi neve: alcsiktusnádi Betegh Béla),
szinész, régi székely nemesi családból származott és 1846. márcz. 19. szül. Kolozsvárt, hol atyja mint Bethlen József gróf udvartartásának gondnoka élt. M. tanulmányait a nagy-szebeni Theresianumban folytatta 1857–62-ig; innét a gymnasium felsőbb osztályainak tanulása végett Kolozsvárra tért vissza, hol inkább a festészettel foglalkozott és csakhamar egy fényképíró műtermében keresett alkalmazást; itt másfél évet töltött; azután a színi pályára akart lépni s felvétette magát Pesten a színészeti iskolába s egy év mulva a szokásos ösztöndíjat is elnyerte. Radnótfáy Sámuel intendánssága idején a Csepreghy titkár kezelése alatt álló irodák egyikében bizalmi álláshoz jutott, üres idejében pedig előkelő házak gyermekeinek oktatást adott a rajzban. Előbb Aradi Gerőtől kapott meghivást a budai várszinházba; 1870. jan. 21. Fehérvári Antalhoz szerződött Kolozsvárra. A kolozsvári szinházon kívül még Temesváry Lajosnál egy télen Kassán, majd két évig az aradi szinügygyámolító-egylet igazgatása alatt a téli hónapokban Aradon, nyáron pedig mint művezető Temesvár, N.-Becskerek, B.-Gyula, Kikinda sat. alföldi városokban működött. A Bécsben vendégszereplő népszinműtársulat is ő volt. Kitünőbb szerepei közé tartozott: Shylok, Biberach, (Bánk-bán), Harpagon (Fösvény), Myze (IV. László), Moor Ferencz (Haramiák), Jago (Othelló). 1882. nyarán nőűl vette Borowszky Matild fiatal szinésznőt.
Czikkeket írt az aradi Alföldbe (1878–79. A drámai szinészek szerep nem tudása, Az aradi szintársulat Lugoson, Bátray Méla álnévvel és szini kritikák) és a B. Virágh gézától szerkesztett: A magyar szinművészet. Bpest, 1900. cz. munkába (Reformeszmék).
Munkái:
1. Koncsag Lajkó, eredeti népszinmű dalokkal 3. felv., zenéje Szabó Imértől. Kolozsvár, 1876. (Először adatott a budapesti népszinházban 1876. aug. 25.)
2. Az élet szinfalai és a szinpad coulissái tarka vázlatokban. U. ott, 1880.
Meg volt írva a csillagokban cz. két kötetes regénye a Budapest cz. napilapban jelent meg (1900 I.)
Kéziratban fordított szinművei: Az inquisitor leánya vagy az urnak méltó és méltatlan szolgái, szomj. 4. felv., írta Körber Oktáv (először Kassán 1873. okt. 4.); Két szék közt a pad alatt, vagy a mama mint vetélytárs, vígj. 2. felv. Capendu Ernő után ford. (először Kassán 1873. decz. 12.); Rablógyilkos, vígj. 1 felv., írta About Edmund (Kassán 1875. ápr. 24.); A tiszteletes úr keservei, víg szinmű 4 f. Kneisel után (Kassán 1875. ápr. 21.).
Báthory Románcsik Mihály, Magyar szinészek és szinésznők életrajzai. Bpest, 1883. 14., 43. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Magyar írók és művészek. Bpest, 1894. arczk.
Ferenczi Zoltán, A kolozsvári szinészet és szinház története. Kolozsvár, 1897.
B. Virágh Géza, A magyar szinművészet. Budapest, 1900. 117. l. arczk.
