Mandelló Gyula,
Mandelló Gyula,
államtudományi doktor, jogakadémiai tanár, szül. 1868. febr. 7. Rannersdorfban (Alsó-Ausztira); középiskoláit Budapesten 1886-ban a gyakorló gymnasiumban; egyetemi tanulmányait Budapesten, Strassburgban és Genfben végezte; az államtudományi doktori fokot 1890-ben nyerte el a budapesti egyetemen. 1891–94-ig mint miniszteri fogalmazó szolgált a pénzügyminiszteriumban. 1893-ban a nemzetgazdaságból magántanári képesítést nyert; a közgazdaságtant adta elő az egyetemen. 1900-ig, midőn a pozsonyi kir. jogakadémián a közgazdaságtan, pénzügytan és magyar pénzügyi jog rendes tanárává neveztetett ki. 1890-től 1900-ig nagyobb utazásokat tett és huzamosb ideig tartózkodott Belgiumban, Angolországban (Cambridgeban és a londoni School of Economics and Political Scienceben rendes előadásokat tartott és a cambridgei Szt. Jánosról nevezett College megválasztotta fellow in commonsnak) és az amerikai Egyesült-Államokban. Rendes tagja a British Economic Association, az American Statistical Association, az American Academy of political and social Science és az Institut international de Sociologie-nak. A magyar közgazdasági társaság főtitkára.
Czikkei a Finanz-Archivban (Stuttgart, 1888. Staatliche Schankgefälle in Ungarn); a Pester Lloydban (1889. Der Zonentarif, 1891. Heimstätten, Der schweizerische Zolltarif, czikksorozat, 1892–93. Findelhäuser, Bestimmung der Werthrelation beim Übergange zur Goldwährung, Die Silberfrage in den Vereinigten Staaten, Weltausstellung Chicago, czikksorozat, 1894. Arbeitämter, 1899. Socialmuseum und Arbeitsstatistik és könyvismertetések minden évfolyamban); a Budapesti Szemlében (1890. A népesedéstan egy újabb irányáról, 1891. és 1893. könyvism. 1896. Sociologia és természettudomány, 1899. könyvism., 1900. Társadalmi muzeum és munkás-statistika); a Nemzetgazdasági Szemlében (1890. Valutánk rendezése, Ujabb irodalom az alkoholizmusról, 1891. Kartellstatisztika a legujabb évekből és könyvism.); a Közgazdasági és Közigazgatási Szemlében (1891-től könyvism.); a Nemzetben (1898. Valutareformunk); ezenkívül több ismertetés és jelentés a M. közgazdasági társaság Értesítőjében és a Közgazdasági Szemlében (1895–99.) és Index a közgazdasági tudományhoz (Közgazdasági Ismeretek Tára. Budapest, 1897.)
Munkái:
1. Az ipari kartellekről. Bpest, 1891. (Ism. Nemzetgazd. Szemle).
2. A valutaváltoztatás jogi jelentőségéről. Feolvastatott a m. t. akadémia II. osztály 1890. decz. 9. ülésén. U. ott, 1891.
3. Le mouvement social en Hongrie. Paris, 1894. (Extrait de la Revue Internationale de Sociologie).
4. Conciliation et arbitrage industriels en Hongrie. Anvers, 1894.
5. Currency Reform in Austria-Hungarie. Roma, 1894. (Bulletin international de Statistique).
6. Report on the Hungarian Labour Question. Extract of MSS. Royal Commission on Labour Vol. XI. London, 1894.
7. A tőzsdeadó. Bpest, 1894.
8. Anglia királyi igazságszolgáltatása a XI–XIV században. Jogtörténeti tanulmány. U. ott, 1895.
9. Importance sociologique des agglomerations. (Annals de l'Institut international de sociologie). Paris, 1895.
10. Stock Exchange Taxation. Paper read befor the British Association for the advancement of sciences at Oxford. Reports, 1895.
11. Die volskwirtschaftliche Literatur Ungarns im Jahre 1896. Berlin, 1897. (Különny. a Jahrbuch der Internationalen Vereinigung für vergleichende Rechtswissenschaft u. Volkswirtschaftslehre-ből).
12. Vámpolitikánk. A magyar vámtarifa ügyében tartott szakértekezlet naplója. Budapest, 1898.
13. Érték és ár. U. ott, 1899. (Különnyomat a Közgazdasági Lexikonból).
14. A telepítésről. A telepítési szakértekezlet jegyzőkönyve. U. ott, 1900.
15. Ipari forradalom. U. ott, 1900. (Különny. a Közgazdasági Lexikonból).
Szerkeszti a Közgazdasági Lexikont 1898 óta (Halász Sándorral) és a Közgazdasági Szemlét 1900 óta Budapesten.
M. Könyvészet 1791., 1895., 1889.
Egyetértés 1893. 264. sz.
Pallas Nagy Lexikona XII. 266., XVIII. 217. l.
M. Könyv-Szemle 1897. 266., 267. és 269. l. és önéletrajzi adatok.
