Luppa Péter,
Luppa Péter,
mérnök és országgyűlési képviselő, szül. 1838. jún. 21. Pomázon (Pestm.); középiskoláit Pesten, a műegyetemet pedig Bécsben végezte, hol mérnöki oklevelet nyert. 1857-ben Bécsből öt technikus társával csolnakon ment le a Fekete tengerre. Keleti utazását közzétette részint saját neve, részint Kőhegyi álnév alatt. 1861-től több évig, többféle irányban mint mérnök dolgozott és Pestmegye tiszteletbeli főmérnöke lett. 1863-ban birtokára Pomázra ment és azóta ott mintagazdaságot rendezett be. 1875. és 1878-ban a szent-endrei kerületben képviselővé választatott. A szabadelvű párti körből az önnálló bank és vámterület kérdése miatt kilépett és azután pártonkívüli maradt. Az 1884. választáskor kisebbségben maradt. 1887. óta ismét régi kerületét képviseli s azóta újra tagja a szabadelvű pártnak. A számvizsgáló bizottság tagja. A phylloxera tanulmányozása czéljából hosszabb utazást tett Francziaországban; tapasztalatait a kormány rendelkezésére bocsátotta; ezért a Ferencz József-rend középkeresztjével tüntettetett ki. A szerb egyházi congressuson is már háromszor volt képviselő.
Utleirási, történeti, régészeti, közgazdasági, különösen szöllőgazdasági s politikai czikkeket írt. Levelei Bécsből a M. Néplapban (1857.); czikkei a Vasárnapi Ujságban (1858. Hunyady János egyháza és diadala Szent Imrén, Nagy- és Kis-Czenk, 1859. A regényes Vágvölgy Galgócztól föl Tepliczig, 1860. Szkleno, Hunyady János egyháza Tövisen, Előpataki fürdő, Emléktöredékek törökországi utinaplómból, Somoskő romjai, Lánzsér várromjai, Duna-Földvár, Bajmocz, 1861. Felső-borsodi képek, Mária-Besnyő, 1863. Bálványos vára, Mihály vajda síremléke a kalugeri mezőn Oláhországban, Mező-Túr, 1865. Tétényi kastély, mind képekkel); a Délibábban (1858. A bécsi műegyetem); a Napkeletben (1858. Uti kalandok); politikai czikkeket és leveleket írt a Honba, Egyetértésbe és Ellenőrbe.
Képviselőházi beszédei a Naplókban (1892.) vannak.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 294. l.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 173. l.
