Lukácsy Miklós,
Lukácsy Miklós,
takarékpénztári hivatalnok, szül. 1829. decz. 7. Aradon; hol a gymnasiumban tanult, azután a temesvári lyceumban és a nagyváradi akadémián, hol két évig volt elnöke az akadémiai önképzőkörnek. 1848-ban részt vett az arad-nagybecskereki első nemzetőri hadjáratban, mely után beállt a honvédséghez, hol a 36. és 63. zászlóaljnál szolgált és főhadnagy lett. A fegyverletétel után Amerikába akart kivándorolni; ezért Pesten Bódogh könyvkötő mesternél öt hónapig megtanulta a könyvkötést és innét Győrbe, azután Bécsbe s végül Gráczba ment segédnek; de súlyosan megbetegedvén, visszatért szülővárosába. Felgyógyulva a pénzügyigazgatóságnál nyert alkalmazást, hol előléptetve, 1857-ig több városban állomásozott. 1858 elején ismét visszatért Aradra. 1860-ban az aradi első takarékpénztárhoz választották meg; ekkor kilépett az államszolgálatból. Több évig volt titkára az aradi polgári jótékony nőegyletnek, melynek megalakításánál közreműködött. Elnöke volt az aradi Deák-pártnak és a daláregyletnek; a városi tűzoltó-karnak szintén több évig volt parancsnoka. Tagja volt a városi képviselő testületnek az alkotmányos korszak beállta óta; különösen mint iskolaszéki tag a városi leányiskolákat magasabb színvonalra emelte. A város majdnem minden jótékonyczélú és közhasznú egylete részére számos műkedvelői szini előadást rendezett. Mint szabadkőműves több ideig székmestere volt a Fraternitás páholynak. A Kölcsey-egylet létrehozásán is buzgón fáradozott. Az 1848. honvédegylet elnöke.
Az 1858-ban megindult Aradi Hiradónak, melynek szerkesztőjeként a magyar nyelvet alig beszélő Grünwald Manó volt megnevezve, L. volt a főmunkatársa, illetve ténylegesen szerkesztője mindaddig, míg Tyúk Panna aláirású tárczaczikkei miatt felebbvalói neki e téren való működését megtiltották. Írt két szinművet is: A betyár cz. népszinművet 1848-ban, melyhez Bartay Ede írta a zenét, és A szerelem és sors szeszélyei cz. rímes versekben írt szomorújátékát, azonban kevés sikerrel. Költeményei vannak az Aradi Hiradóban (1859); czikkei az Alföldben (rendes munkatársa volt; 1885. 295. sz. Karácsonest Aradon 1848.); a Kölcsey Egylet Évkönyvében (I. 1884.) is van czikke.
Munkái:
1. A magán vígjáték, egy felvonásban, Saphir M. G. után ford. Szeged, 1858. (Szinházi Emlékkönyv.)
2. A Mentor, vígj. 1 felv. Fredro J. Sándor után ford. Csepregi Lajos, szinre alkalmazta ... Arad, 1877.
Lakatos Ottó, Arad története. Arad, 1881. III. 66. l.
Petrik Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
