Lukács Lajos,
Lukács Lajos,
kir. táblai hites jegyző, biharmegyei származású, L. Márton és Kosotán Johanna fia, kik Nádudvaron (Szabolcsm.) laktak; a pesti egyetemen végezte jogi tanulmányait. 1837-ben a Rajzolatok belmunkatársa és 1838-tól a Jelenkor politikai lap segédszerkesztője volt Meghalt 1840. febr. 12. Pesten 26. évében sorvadásban. Szigligeti mondott sírja fölött gyászbeszédet.
Költeményei és beszélyei a következő lapokban és évkönyvekben: Koszorú (1832–1833.), Auróra (Bajza, 1833.), Nefelejts (1834.), Rajzolatok (1835–1837.), Athenaeum (1839.), Közlemények (1841.), Nemzeti Almanach (1841.), M. Életképek (1843.)
Munkái:
1. Virányok. Pest, 1831. (Költemények.)
2. Savage Richard, szomj. 5 felv. Írta Gutzkow Károly, ford. Buda, 1840. (Szinműtár I. 6. Először adták Pesten máj. 12.)
3. Kaland, vígj. 1 felv. Scribe és Varner után ford. U. ott, 1842. (Szinműtár 34. sz. III. k. 7. füzet.)
Fordított szinművei kéziratban a budapesti nemzeti szinház könyvtárában: Az alcsúti rózsák, szinj. 3 szakaszban 5 felv. Albini után magyarosította a m. tud. társaság költségén (először adták Pesten 1839. máj. 31.); A habozó, vígj. 4 felv., Amalia szász kir. herczegnő után ford. (először Pesten aug. 22.); A napló, vígj. 2. felv. Bauernfeld után magyarosította, a m. t. társ. költségén (először Pesten szept. 6.); Elmellőzés, szinj. 4 felv. Töpfer után ford. a m. t. társ. költségén (először Pesten 1840. febr. 19.); A velenczei kalmár, dr. 4 felv. Schakspeare után szabadon ford. (először Pesten 1840. ápr. 27.)
Honművész 1839. 45., 73., 87., 1840. 15., 16., 36. sz.
1840: Honművész 15. sz. (Szigligeti gyászbeszéde.), Regélő 14. sz., Jelenkor 14., Figyelmező 7. sz.
Közlemények 1841. I. 30. sz. (Kazinczy Gábor.)
Figyelő XVII. 199. l.
Petrik Bibliogr. és egykorú szinlapok.
