Lőw Sámuel,
Lőw Sámuel,
orvos- és sebészdoktor, gyakorló orvos, L. Lipót főrabbi és Schwab Leontin fia, szül. 1846. szept. 11. Pápán (Veszprémm.); középiskoláit Szegeden, orvosi tanulmányait Bécsben végezte. 1871-ben a bécsi egyetemen orvos- és sebészdoktorrá avatták. 1873-ban mint gyakorló orvos Budapesten telepedett le. 1894-ben a budapesti kir. orvosegyesület megválasztotta egyik ülése elnökévé, 1895. a budapesti orvosi segélyegylet elnökévé. Az országos balneologiai egyesületben, annak megalakulása óta mint főtitkár működik. Az első magyar általános biztosító társaságnál mint igazgatósági főorvos az életbiztosítás orvosi részének élén áll. 1898. aug. 27. megkapta a Ferencz-Józsefrend lovagkeresztjét.
Munkái:
1. Über Aerzte-Kammern. Referat dem ärztlich-hygienischen Kongresse in Budapest 14–16. Sept. 1896. vorgelegt. Budapest, 1896. (Magyarul: Az orvosi kamarákról. U. ott, 1897.)
2. Az orvosi titoktartás életbiztosítási szempontból. Két közlemény. U. ott. 1900.
A Pester medizinisch-chirurgische Presse főszerkesztője 1876 óta (ezen szaklapba több tudományos, orvostársadalmi és közegészségügyi czikket írt és a hazai viszonyokat a külfölddel megismertette); írt a Centralblatt zur Vermittlung der ungarischen medizinischen Forschung mit dem Auslande-ba (1874–1891.); szerkeszti: A magyar szent korona országai balneologiai egyesületének Évkönyveit 1891 óta Budapesten.
Löw-Kulinyi, Szegedi zsidók. Szeged, 1885. 218. l.
A Hét 1892. 14. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XI. 698., XVIII. 170. l.
