Lenkey Zsigmond,
Lenkey Zsigmond,
ev. ref. lelkész, L. József és Dapsy Mária fia, szül. 1795. jan. 15. Zádorfalván (Gömörm.); középiskolai tanulását Miskolczon kezdte és Sárospatakon végezte, hol 1812-ben subscribált. 1829-ben bejei rendes pap volt és ekkor hívták meg a pelsőcziek lelkészüknek; az egyházkerület aljegyzője, nemsokára főjegyzője s tanácsbirája lett és Gömörmegye székhelyén befolyásos szerepet vitt a megye gyűlésein. Sokat gyűjtött és buvárkodott az egyházkerület és megye levéltáraiban. Meghalt 1840. máj. 23. Pelsőczön.
1837-ben a m. tudom. akadémia nyelvtani pályakérdésül ezt tűzte ki: Melyek a két hazában és hajdani magyar tartományokban részint fennlevő, részint régi emlékekben található azon magyar hangzású helyirási és családnevek, melyeknek eredeti jelentését bizonyossággal,vagy legalább hihetőséggel meghatározhatni. Jutalmul a diadalmas pályázónak: ezüst billikomban 100 arany volt felajánlva. L. 1839-ben nyerte el munkájával a jutalmat és a száz aranyat az ő általa rendezett gömöri ev. ref. papi s tanítói özvegyek és árvák rospataki ev. ref. főiskolában is 200 frt alapítványt tett.
Figyelmező 1840. 20. sz. (Nekr.)
Rozsnyói Hiradó 1887. 52. sz. (Szentpétery Sámuel, ref. lelkész. l)
