Lederer Béla,
Lederer Béla,
államtudományi doktor, L. Bernát földbirtokos és Sváb Mária fia, szül. 1860. nov. 19. Pesten; iskoláit szülővárosában végezte; az egyetem hallgatója volt ugyanott és két ízben nyert pályadíjat: 1879-ben földrajzit és 1880-ban magánjogit. Miután államtudományi doktori oklevelet nyert, három évig Párisban folytatta tanulmányait; honnét az École libre des sciences politiques diplomáját hozta haza. Jelenleg Budapesten él mint birtokos magánzó.
Számos értekezést, tanulmányt és birálatot írt az államtudományok és a modern historia köréből a Századokba (1881. könyvism., 1897.), a Budapesti Szemlébe (1896., 1898); írt még a Vasánapi Ujságba, M. Igazságügybe sat. L. B. jegy alatt; németül csak elvétve írt egy-egy rövid czikket; többet tett közzé franczia nyelven, így a Revue Historiqueben több magyar történelmi munkát ismertetett és a La vie politique ŕ l'étranger cz. évkönyvben is ő írta a Magyarországi eseményekre vonatkozó fejezeteket (1889–1891. Ezen névtelen czikkeket a németországi lapok is lefordították.)
Munkái:
1. A ministeri cabinet közjogi helyzete. Alkotmány-politikai tanulmány. Bpest, 1886. (Lőrincz Béla névvel.)
2. Gróf Andrássy Gyula beszédei, kiadta ... Bpest, 1891., 1893. Két kötet. (I. 1847–68., Ism. Budap. Szemle és L. válasza. II. 1869–71. két arczk. gr. A. Gy. megbízásából ennek írásbeli hagyatékának és szóbeli közléseinek felhasználásával. A munka négy kötetre van tervezve.)
3. A politikai tudomány története az erkölcstanhoz való viszonyában. Janet Paul után ford. Lőrincz Béla. U. ott, 1891–92. Három kötet.
Jegyei L., L. B., L. és a többi.
M. Könyvészet 1886., 1891–92. és önéletrajzi adatok.
