Lebel János,
Lebel János,
ágost. ev. lelkész; valószínűleg beszterczei származású s 1527. a szépművészetek bakalaureusa volt; azután nagyszebeni lelkész; az evangelikus vallást követve, 1528-ban Kis-Demeteren (Waltersdorf) lelkészkedett; innét csakhamar Talmácsra ment; 1545–155-ig budaki (beszterczei kerület) lelkész és az erdélyi szászok első történetírója s költője volt.
Munkája: Joh. Lebelii, de oppido Thalmus, carmen historicum. In philohistorum gratiam e codd. mscr. edidit Joannes Seivert. Cibinii, 1779. (Kézirati 1542. munkájából 1559-ben bővítve s javítva. Ism. kivonatban Trausch.)
Kézirati munkái: Memorabilia Transylvaniae és Volumen scriptorum in emolumentum capituli Bistricensis (ezen utóbbi kézirat a Haner-féle könyvtárban.)
Budapesti Szemle III. 1858. 179. l.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 337. l.
Petrik Bibliogr.
Programm des evang. Obergymnasiums A. B. zu Schässburg 1894. (Hans Wolff) és Heinrich G. ism. Egy. Philolog. Közlöny 1896. 87. l.
Programm des evang. Obergymnasium A. B. zu Bistritz 1896. 12. l.
