László Károly,
László Károly,
mérnök, 1848–49. honvéd tüzér-hadnagy (saját vallomása szerint, mert az 1850-ben kelt Naplótöredéke így van aláírva; mégis minden életrajzában rangja tüzérszázadosnak van írva), szül. 1815. márcz. 30. Kecskeméten (Pestm.); itt folytatta tanulmányait a VIII. osztályig; azután a mérnöki pályára lépett és oklevelet szerzett. Mint gyakorló mérnök működött, midőn 1848-ban a szabadságharcz kezdetén a Hunyady-zászlóaljba mint közvitéz lépett, később a tüzérséghez állott és hadnagyi rangra emelkedett. Részt vett a hanyatló küzdelem egyik utolsó csatájában, az 1849. aug. 9. temesvár-szentandrási ütközetben, mely a magyar sereg feloszlásával végződött. L. ütegének maradványával Lugosra, majd Facsétra huzódott; innét Déva felé ment és Bemmel aug. 22. Törökországba menekült. Kossuthoz csatlakozott 25 társával és 1850. ápr. 12. Kiutahiába érkezett; ezután folyton Kossuth környezetében élt mint meghitt barátja és titkára. 1851. szept. 10. szálltak fel az Egyesült Államok Mississippi hajójára; nov. 10. érkeztek New-Yorkba; mindenütt követte Kossuthot körútjában s csak midőn ez 1852. júl. 14. hajóra szállott, bucsúzott el tőle. L. Amerikában maradt, hol mint mérnök a New-York állam csatorna-mérnöki hivatalának syracusei osztályában nyert alkalmazást egy dollár napidíjjal; később a Syracuse-Binghamton-vasutnál dolgozott és 1853. február 17. Syracuseban amerikai polgárrá avattatott; két évig Mexikóban az állami birtokok felmérését végezte; szerzett vagyonával mahagoni s berzsenyfa kereskedést folytatott. 1867-ben Silcz Józefin creolnőt nejévé téve, visszatért hazájába. Előbb Dunapatajon, hol anyja lakott, telepedett le. 1871-ben szülővárosába költözött és a népbanknak volt könyvelője. 1872. ápr. 2. városi mérnökké választatott; 1882. nov. 21. lemondott hivataláról, miután a szolnok-csongrádi jobbparti tiszaszabályozó társulat igazgató-mérnökévé nevezte ki, és Uj-Kécskére költözött. Innét kereste fel 1892. nyarán Kossuth Lajost Turinban. Meghalt 1894. máj. 4. Bátyán (Foktő mellett Pestm.)
Levelei Amerikából a Vasárnapi Ujságban (1858–62., 1866., 1868., Mexikóból és New-Yorkból) és a Politikai Ujdonságokban (1860); czikket a Kecskemétben (1873. Egy csata az indiánokkal az amerikai Egyesült-Államokban, 1875. Egy herczeg szerelme, Pierce W. Etta után, 1876. Utazás Philadelphiába, Lerándulás Washingtonba, Utazás Californiába és vissza, Niagara zuhatag, A syracusei sótermelés, Saratoga, Springs és egyéb, 1876–1881. Töredékek naplójából); az Arad és Vidékében (1887. 83. sz. Kossuth amerikai diadalútja.)
Munkái:
1. Naplótöredékek az 1849-iki menekülteket, internáltakat, különösen Kossuthot és környezetét illetőleg, Törökországban és az amerikai Egyesült Államokban. Bpest, 1887. (Ism. Budapesti Szemle LI.)
2. Kecskemét városa. A Szilády Lajos 1869-ki felmérése után általa készített térképszelvényekről szerkesztette és rajzolta ... Az 1895. évi állapotnak megfelelőleg alakította Rohicsek Gusztáv, Kecskemét. (Térkép.)
Eredeti naplótöredéke, ívrét egy ív, kelt: Kiutahiaban 1850. szept. 19. (a m. n. múzeumban); azonban kézirati hagyatékának legnagyobb része a család birtokában maradt, mely azt az 1848–49. ereklyemuzeumnak szánta; ezen gyűjteményben számos levél van az emigratió kitünőségeitől: Bemtől, Guyontól, Andrássy Gyula és Teleki László grófoktól, végül Ihász Dánieltől (ez utóbbié főképen a felkelő hadsereg számadásait tartalmazza); végre több vaskos kötetre menő naplója, mely tájképekkel és népviseletekkel van illustrálva.
Vasárnapi Ujság 1868. 2. sz. arczkép.
Tarka Világ 1869. 199. sz. arczk.
M. Könyvészet 1887.
Kiszlingstein Könyvészete.
1894: Nemzet 132. sz., Fővárosi Lapok 158. sz. (Irodalmi hagyatéka), Kecskemét 19. sz.
