szinigazgató volt évek során, jó komikus és operett-énekes; a vidéki szinész-társaságok kedvelt alakja; 1857. máj. 1. lépett fel először Latabár társulatánál; Kassán sok évet töltött; Győrött 1858–60. és 1871–75-ben szerepelt; a 70-es években mint igazgató működött a vidéken; Győrben 1875-ig és Kassán 1875–78-ig. Később nyugalomba vonult; azóta élő halott volt, szinművésznő neje Kövessy Etelka ápolta s gyermekeit nevelte. Meghalt 1891. júl. 13. Budapesten 53 éves korában és a budai németvölgyi temetőbe kísérték szinésztársai, hol végső kivánságához képest a sírnál Németh János és Kiss Mihály a budai szinkör tagjai elénekelték a «kalapom szememre vágom» kettőst és Lukácsy Sándor a szinészegyesület alelnöke tartott fölötte bucsúbeszédet.
Szinművei, melyeket fordított és magyar szinre alkalmazott, Kassán előadatásuk szerint: Langer, Elsikkasztott és ime megkerült, vígj. 1 felv. (először adatott 1863. febr. 6.); Berle Alajos, A mostani czipész-inasok, népszinmű 3 felv., zenéje Stenzel Ferencztől (előszőr 1865. nov. 5.); Megerle J., Az asperni kém, népeis szinmű 3 szakaszban (először nov. 12.); Fels R. és Schmitzer A., Az utolsó zsidó vagy a polgári házasság, korszerű jellemrajz 5 szak. (1868. nov. 15.); Kaiser Frigyes, Uj Jeruzsálem, korszerű jellemrajz 3 szak., zenéje Milöckertől (nov. 29.); Berg O. F., A plébános szakácsnéja, legujabb életkép 4 szak., zenéje Brandtól (először 1868. decz. 5.); Belly György, Herkules vagy a két igazgató, bohózat 1 felv. (1869. febr. 8.); Bittner, Egy könnyelmű leány, életkép 3 szak., zenéje Hopp g. (febr. 21.); Holtei Károly, A gyöngysor, szinmű 2 szak., zenéje Müller Adolftól (ápr. 22.); Girardin és Delacour, Reggel négy órakor, vígj. 1 felv. (1877. ápr. 1.) Benkő még két szinművét említi: Asperni kém és Farsangi fánk cz.
Lenhardt E., A magyar szinészet országos Névtára. Vácz, 1872. 65., 1873. 51., 53. l. arczk.