Lang Gusztáv,
Lang Gusztáv,
orvosdoktor, akadémiai tanár, előbbinek és Tuczenthaller Ágnes fia, szül. 1839-ben Pozsonyban; orvosdoktorrá avatása után a Pesti egyetem élettani tanszéke mellett segéd lett, 1865-ben pedig a kórszövettanból magántanár; e mellett a hugyelemzéstant is előadta. 1867. szept. 21. a kolozsvári orvos-sebészi akadémiához nevezték ki tanárnak a Pestre jött Balogh Kálmán helyébe, előadásait azonban betegsége miatt csak 1868. okt. kezdte meg. Meghalt 1869. február 5. Pozsonyban. Több tudós társaság tagja volt.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1860. Közlemények a pozsonyi evang. magánkórházból, 1862. Közlemények a közkórházból I. Idegen test a hugycsőben, 1863. Közlemények Batizfalvi intézetéből, 1864. Pólya tr. és a félkörű csatornák Filaria medinensis egy esete, 1866. Alloxan a húgyban, Adatok a keleti cholera kórtanához, e két utóbbi czikk németül is a Wiener Medic. Wochenschriftben); a Természettudományi Közlönyben (1862. Adatok a tengeri mag, Zea mays, csirázása történetéhez, 26 ábrával 1863–64. A pontyfélék, Cyprinoidei, hallásszerve, főtekintettel az abban előforduló idegvégzkészülékekre); a Gyógyászatban (1864. Az úgynevezett féreg-gumók, Wurm-Knoten, helyes magyarázata); a Gyógyszerészi Hetilapban (1869. A gyökerek által eszközölt felszivódás minősége Cauvet nyomán); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (1861. A Ranunculus ficaria és a Ranunculus illyricus csúcsorainak lényegéről); a Virchow Archivjában (XLIV. Über die Entstehungsweise der sogenannten Wurmknoten der Leber); az Orvosi Szemlében (1866. Hugyelemzési tanulmányok.)
Maisner János, A kolozsvári orvos-sebészi tanintézet történeti vázlata 1775–1889. Kolozyvár, 1890. 42. l.
Högyes Endre, Emlékkönyv. Bpest, 1896. 212. l. és gyászjelentés.
