Landau Alajos,
Landau Alajos,
főreáliskolai rajztanár, szül. 1833. jan. 20. Pesten; elvégezvén az 1848 előtti gymnasiumot Pesten és a képző-akadémiát Bécsben, 1852-ben atyja mellett, ki pesti nép- és városi rajzanító volt, segédtanító lett; néhány év mulva további kiképeztetése végett a bécsi képzőművészeti akadémiára ment, honnét 1859-ben a szegedi reáliskolához nevezetett ki. 1871-ben a vallás- és közoktatási miniszter a németországi rajziskolák tanulányozására küldte ki; visszatérte után 1872. szept. 16. az akkor felállított budapesti VI. kerületi főreáliskolához neveztetett ki rajztanárnak. Mint az országos közoktatási tanács tagja nagy befolyással volt a rajzoktatás tervének megállapítására, mint az országos tanár-egylet tagja egyik főindítványozója volt az országos rajzkiállításnak, mely 1875-ben rendeztetett, és a közgyűléseken és a választmányi üléseken minden alkalommal felkarolta a rajztanítás ügyét, vitatta és népszerűsítette az újabb módszereket. 1874–76-ban a tanárképző gyakorló gymnasiumban is a rajztanítás vezetője és 1876-tól műegyetemi magántanár volt. A tanítás körüli szorgalmát gyakran félbeszakította szívbaja; fiának 1883-ban történt halála mélyen lesujtotta s 1884. ápr. 10. meghalt Budapesten
Czikkei a Néptanítók Lapjában (1870. A rajzolásról általában), a szegedi főreáliskola Értesítőjében (1872. A rajznak, mint művelődési eszköznek, taníttatása az iskolákban és módszeres kezelése), a budapesti VI. ker. főreálisola Értesítőjében (1873. Műtörténelmi előadások szüksége a középtanodákban); az Országos középtanodákban); az Országos középtanodai Tanár-egylet Közlönyében (1873–1874. VI. A középtanodai rajztanításról, VII. A középtanodai rajztanításról, VII. A középtanodai rajzanítás reformja Ausztriában), a M. Tanügyben (II. 1873. A szabadkézrajz a reáliskolában, III. 1874. A gymnasiumi rajzoktatáshoz.)
Munkái:
1. A diszítményrajz elemei. Alreál- és algymnasiumok számára. Szeged, 1870. (2. kiadás. Pest, 1872.) Három füzet.
2. Arányok szerinti rajzolás. Módszeres rajziskola. Helyt n., 1879–83. Hat füzet. (96 ábrával.)
3. Rajzoló geometria. Bevezetés a geometriába rajzolás alapján. A gymnasiumi új tanterv és az utasításban foglalt tervek szerint. Bpest, 1881. Három füzet, 245. ábrával. (Wohlrab Flórissal együtt. 2. jav. kiadás 1882–83., I. 3. k. 1884., 4. k. 1886. 6. k. 1886., 7. k. 1896. II. 3. k. 1885., 4. jav. k. 1887., 5. k. 1889. III. 3. k. 1896., 4. jav. k. 1889., 5. k. 1891.)
Országos Tanáregylet Közlönye X. 293., XIII. 551., 552., XIV. 108., 300. XVII. 1883–1884. 551., 554. l.
A budapesti VI. kerületi állami főreáliskola Értesítője 1884.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886., 1891., 1894.
Kiszlingstein Könyvészete.
Homor István, A szegedi m. kir. állami főreáliskola története. Szeged, 1895. 154. l. és gyászjelentés.
