Lánczy József
Lánczy József (lánczi idősb.),
val. belső titkos tanácsos, a szent István-rend középkeresztese, a hétszemélyes tábla birája; szül. 1763. márcz. 20. Lánczon (Abaujm); 1825–36-ig Békésmegye főispánja volt. Miután 50 évig a haza javára szolgált, meghalt 1841. jan. 14. Pesten 78. évében.
Munkái:
1. Sermo, quem ... qua benigne deleg. comissarius reg. sub sessione restauratoria civici magistratus Pesthiensis, die 3. Febr. 1819. habuit. Pesthini.
2. Beszéd, melyet ... mint kir. comissarius sz. kir. Pest városában tartatott tisztválasztás alkalmával mondott 1819. bőjtelő havának 3. napján. A deák originalisból fordítva. U. ott. (Németül: U. ott, 1819.)
Arczképe: kőnyomat Ehrenreich metsz. 4rét.
Nemzeti Ujság 1841. 5. sz.
Thewrewk József (ponori), Magyarok születésnapjai. Pozsony, 1846. 31. l.
Petrik Bibliogr.
Somogyi Zsigmond, Magyarország főispánjainak Albuma. Szombathely, 1889. 112. l.
Kazinczy Ferencz Levelezése V., VIII. és gyászjelentés.
