Kunszt János,
Kunszt János,
takarékpénztári hivatalnok és botanikus, szül. 1831. márcz. 19. Losonczon (Nógrádm.), hol atyja kereskedő volt; a gymnasium bevégzése után 1853–54-ben a pesti Marmák-féle kereskedelmi iskolában tanult, hol Szilniczky Mihály tanár kedveltette meg vele a botanikát; ezen tudományt, úgy a kertészetet is, egész életében nagy szenvedélylyel ápolta. Szülővárosát az oroszok feldulván, atyját is korán elvesztette; így kenyérkeresetre utalta a sors. 1870 óta a losonczi takarék- és hitelbank pénztárnoka. 1856-ban a bajor gyakorlati kertésztársulat megválasztotta rendes tagjának. Botanikai kirándulásainak eredménye az a tekintélyes herbarium, mely Losoncz flóráját foglalja magában és Nógrádmegyét is méltón képviseli. A termékkiállításon többször nyert kitüntetést.
Beszélye a Hölgyfutárban (1850. 151. sz. Sylvesterfi,) költeményei, különösen Béranger- és Hugo Viktor-fordításai a Losoncz és Vidékében, a Gömör-Kis-Hontban és a Szepesi lapokban jelentek meg; czikkei a M. Sajtóban (1858. 8. cz. Felhivás a hazai füvészet ügyében); a bajor Vereinigte Frauen-Blätterben (1858. Fragmente über die Blumencultur im Winter); a Kerti Gazdaságban (1860. A fűszer és gyógynövényekről, 1861. Kalászat a német kertirodalomról és még 14 czikk): a Kertész Gazdában (1870–71.); a Természetben (1873–79-ig 45 czikk, 1874. Losoncz és vidékének pázsitviránya, 1875. L. és v. sásviránya Orchideák, 1877. A gyűszűvirág, L. és v. moszatliliomai, 1878. L. és v. liliomviránya sat.); a M. Bazárban (1875–99. apró közleményein kívül főleg Levelek Solange-hez cz. czikksorozata, melynek főczélja a botanikának meg a kertészkedésnek a nőkkel való megkedveltetése, általánosan ismeretessé tették nevét); a Falusi Gazdában (1875–79., 17 czikke); a Földmivelési Érdekeinkben (1877–82. tíz), a Kertészeti Füzetekben (1878–79. 18 czikke van); a Gazdasági Lapokban (1878 Lapokban (1878–79) 8 jelent meg; a kolozsvári Növénytani Lapokban (1878. Nógrádmegye viránya); az Igali szerk. Kertnek állandó munkatársa. A vidéki lapokban is sok czikke s füvészeti levelei jelentek meg 1861 óta, különösen a balassagyarmati s rimaszombati lapokban; a Gömörben (Füvészeti levelei egy nőhöz); a Nógrádban (1871), a Losonczi Lapokban (1873–76.); a Losoncz és Vidékének (1880–99.) rendes munkatársa; e lapba írt társadalmi és szakczikkei közül említésre méltók: a Vadon virágai, A golgotavirág, A cziprusok és thujok (1882), a Ranunculaceak (1883), melyet különnyomatban is megjelentek. A Gömör-Kishontban (1881–90) 25 nagyobb czikke közül fontosabbak a Teendőink a virágos kertben, 12 közlés, és a Gombákról írt tanulmánya, mely szintén különnyomatban jelent meg. Irt naptárakba is, így az Athenaeum 1879. naptárába.
Pallas Nagy Lexikona XI. 107. l. és Fábry János szives közlése Rimaszombatból.
