Kunizer Mózes,
Kunizer Mózes,
rabbi, szül. 1774-ben Ó-Budán szegény családból; tíz éves korában Boskowitz Wolf rabbi iskoláját látogatta; 1788-ban két forinttal utazott a talmudi tanulmányok végett Landau Isechiel rabbi collegiumába Prágába, hol a híres Jeitteles segítette tanulásában, 1792-ig maradt Prágában és már ekkor kisérletet tett a zsidó költészetben. Innét a boroszlói főiskolába ment, hol Maimonidesnek More cz. nagy munkáját tette tanulmánya tárgyává. 1796-ban Kohn Salamon rabbi meghívta szülővárosába és fölvette maga mellé segédnek; időközben tudományos munkáin és a zsidó vallás reformálásán munkálkodott; különösen sürgette, hogy az orgona az isteni tiszteletnél használatba vétessék és a körülmetélés vizsgált orvosokra bizassék. Ezen működésében hathatós segítségével volt elvtársa Chorin Áron. 1828-ban a pesti dajan biró, rabbihelyettes állása mellett az ó-budai rabbi-hivatalt is viselte haláláig, mely 1837-ben következett be.
Munkái:
1. Hamoszoth hagdoloth. Boroszló, 1794. (A Talmud homályos helyeinek magyarázata.)
2. Ha-Ojen. Bécs, 1796. (Penini, Bechineth-Olam cz. munkájának szó- és tárgyi commentárja, a Mischnach- és Talmudnyelv vizsgálatának magyarázatával.)
3. Beth-Rabbi. Bécs, 1805. (Jehu-da-Naszi-ról drámai költemény 6 felv. életrajzzal.)
4. Ben Jochai. U. ott, 1815. ívrétben. (K. főmunkája a Sohar hitelességéről.)
5. Sepher Hamzaref. U. ott, 1820. Két rész. (Jogi vélemény a zsidók polgári és szertartási törvényeiről. (A II. részt fia K. Salamon adta ki Prágában 1857-ben.)
Kézirati műve: Homiliák, 3 vaskos kötet sat.
Arczképe, kőnyomat Pesten 1860. (a Beth-El III. kötetében.)
Beth-El. Pest, 1860. III. arczk.
Wurbach, Biogr. Lexikon XIII. 379. l.
