jogi doktor, akadémiai tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1841. júl. 31. Rédén (Veszprémm.); középiskolai tanulmányait Győrött és Székesfejérvárt, a jogot a pesti egyetemen végezte. 1866-ban kapott jogi doktori oklevelet. 1864–66-ig Fejérvármegyének tiszteletbeli, majd valóságos III. aljegyzője volt. 1866–73. a pécsi joglyceum, (a magyar közjog előadására képesített egyetemi magántanár), 1873–1874. a győri, 1874. októbertől a pozsonyi kir. akadémia tanára volt; tanította a jog- és államtudományi bevezetést, az alkotmány és kormányzati politikát és a magyar közjogot; államvizsgálati tag. 1893 óta a kolozsvári egyetemen a politika rendes tanára. 1896. május 15-én a magyar tudom. akadémia levelező tagjának választotta.
Elbeszélése: A részvét jutalmai, a székesfejérvári Tanodai Emlényben (1858) jelent meg. Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1872. A közigazgatási jognak mint szaktudománynak elismeréséről, Jogtörténelmi fejlődése a városi életnek, A vadászati jog és annak korlátai, A hűbérrendszerről, tekintettel a magyar jogtörténetre és könyvism., 1873. A köztörvényhatóságok tisztújítási intézménye, 1874. Az ítélet előtti pertörlés, abolitio, 1875. A hellen házasság mint politikai intézmény, 1876. A mentelmi jog köre; a természettudományi módszer jogosultságának határai a politikában és könyvism., 1877. Az államczél gyakorlati jelentősége, Mely irányban véd a mentelem, Követválasztási verificatio, 1878. Párbaj és mentelem, A közigazgatási biráskodás, Képvsielői napidíjak- és lakbérilletményekre intézett végrehajtás az összeférhetetlenség szempontjából, 1883. A nemzetképviselet vezérelve, 1884. A közigazgatás függetlensége a közigazgatási biráskodásban, Többes szavazat, A válóperekben követett felsőbirósági gyakorlathoz, 1885. Megyei követek a felsőházban, 1889. A képviselő a házon kivül); a Közigazgatási Lapokban (1877. A közigazgatás jelentősége a szabadság szempontjából, Az állam és társadalom alaki megkülönböztetése, Észrevételek a közigazgatási biráskodás kérdéséhez, Képviselet és hivatal); a M. Philosophiai Szemlében (1887. Az aristokratia, Az állam mint nemzet, A közjogi és különösen a közigazgatási biráskodás philosophiája, 1888. Államigazgatási elvek és rendszerek, Állam és társadalom, 1889. A választókerületek bizalmatlansági szavazata, 1890. Nemzetállam és hivatalnokállam, Önkormányzat.); a Nemzetben (1888. 344. sz. Küzdelem a nemzetállamért.).
1. Az államélet főbb mozzanatai, tekintettel a magyar közjogra. Pécs, 1870.
2. A democratia eszméje és szervezete. Bpest, 1885. (Értekezések a társad. tud. köréből VII. 9. sz.)
3. A nemzet állam tankönyve, Pozsony, 1888. (Ism. Nemzet 333, 537. sz.)
4. Állami önkormányzat. Székfoglaló értekezés. Bpest, 1896. (Értekezés a társadalmi tudom. köréből XI. 12.)
Levelei Pesty Frigyeshez a m. n. múzeumban: Pozsony, 1884. máj. 19.; júl. 9., nov. 18., 1885. ápr. 19., 1886. szept. 22.
Ortvay Tivadar, Száz év egy hazai főiskola életéből. Bpest, 1884. 147. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XI. 103. l. (Bokor József.)
Akadémiai Értesítő 1896. 273. l. és önéletrajzi adatok.