Kubinyi Miklós
Kubinyi Miklós (felső-kubini és deménfalvi),
az árvai uradalom jogigazgatója, földbirtokos, K. Miksa földbirtokos, több megyék táblabirája és Várady-Szakmáry Borbála fia, K. Sándor jogtudós unokája, született 1840. november 7. Deménfalván (Liptóm.); első neveltetését a szülői háznál nyerte s atyjának halála (1849) után a késmárki lyceumba, majd az eperjesi collegiumba küldetett, hol különösen Vandrák András a magyar irodalom tanára hatott buzdítólag későbbi irodalmi pályájára. Az érettségi vizsgálat letétele után a pesti egyetemre ment, hol a jogi tanfolyam befejeztével az ügyvédi oklevelet is megszerezte. 1865-ben a Thurzó vérség osztatlan tulajdonát képező árvai uradalomnál az alügyészi állást foglalta el. Az árvai uradalom főkormányzója akkor Zichy Edmund gróf volt, kiben K. pártfogóját és barátját lelte s ki 1875-ben csakhamar kinevezte őt az uradalom jogigazgatójának. Az árvai uradalom sajátságos jog- és birtokviszonyai, fáradhatatlan kutatásai a gazdag levéltárban arra ösztönözték, hogy megírja Árva várának történetét. Követték ezt nemsokára egyéb történelmi művei s kisebb-nagyobb tanulmányai. A közügyek terén szerzett érdemeiért ő felsége 1896-ban a vaskoronarend III. osztályával tüntette ki.
Czikkei a Századokban (1870–1872. Közlemények a Thurzó levéltárból, 1873. Régi magyar ételrecipe, 1875. Heby török bég parancsa a hódoltság idejéből, 1882. Ki volt Thurzó György nádor nagyanyja? 1889. Bethlen Gábor levele Justh Andráshoz), az Archaeologiai Értesítőben (1883. A felső-kubini urna-temető, 1885. Oroszlánkővári lelet, 1888. A komjáthnai bronzlelet, 1891. Fibula vagy szíj-tartó lemez, 1892. Krasznahorkai bronz-lelet, 1898. Az árva-váraljai urna-temető); a régészeti és embertani társulat Évkönyvében (1886. Árvamegyei régészeti emlékek); a Vágvölgyi Lapban (1887. 3–4. sz. Oroszlánkői lelet), a Turulban (1888. Egy XVI. és XVII. századi magyar czimer-album); az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben cz. vállalatban (V. Felső-Magyarország ősrégészeti emlékei, Árva megye.)
Munkái:
1. Árva vára. Történelmi tanulmány. Pest, 1872. (Ism. Hon 269. sz., 2. jav. kiadás. Bpest, 1890. Ismert. Budapesti Szemle LXIV. 1890.)
2. Gróf Thurzó György levelei nejéhez. Történelmi bevezetéssel. Budapest, 1876. Két kötet.
3. Az árvai vár levéltárában őrzött pecsétgyűjtemény szám- és betűsorrend szerinti jegyzéke. Budapest, 1879.
4. Das Urnenfeld von Felső-Kubin. Wien, 1833–84. (Különnyomat az osztrák arch. és antropologiai társaság közlönyéből.)
5. Üdvözlő beszéd Szmrecsányi Dárius Árvamegye főispája működésének félszázados örömünnepe alkalmával Alsó-Kubinban 1885. júl. 1. Ugyanott, 1885.
6. Bethlenfalvi gróf Thurzó Imre 1598–1626. U. ott, 1887. (M. Tört. Életrajzok és különny.)
7. Gondolatok egy lábbadozó kórágyánál. Naplótöredék 1876-ból. Kézirat gyanánt. U. ott, 1888.
8. Árvamegye. U. ott, 1891. (Kőrösi József, Megyei monografiák. Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota a XIX. század végén. I. Megjelent a Nemzegazdasági Szemlében is.)
9. A Várady-Szakmáry család története. U. ott, 1896. (Különnyomat a Turulból.)
10. Ünnepi beszéd, melyet Árvamegye törvényhatósági bizottságának millennáris díszközgyűlése alkalmával tartott. Alsó-Kubin, 1896.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886., 1890.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.
