Kubinyi Lajos,
Kubinyi Lajos,
nemzetgazdasági író és lapszerkesztő, szül. 1821. ápr. 22. Ujfejértón (Szabolcsm.); előkelő nemes családból; 1841-ben a fővárosban ügyvédi vizsgát tett; azután csakhamar megnősülve, nejének pestmegyei birtokán gazdálkodott. Az 50-es években hosszabb ideig tartózkodott Párisban és itt beható közgazdasági és művelődéstörténeti tanulmányokat tett; ellátogatott Londona is. 1852–53-ban Hámos Gusztávval Nyugat-Európa fővárosait utazta be. Hazájába visszatérve, 1865-től 1867 tavaszáig a Hon közgazdasági rovatának vezetője volt; ezen lapban pár száz közgazdasági czikke jelent meg. 1856–57-ben a Magyar Sajtónál volt belmunkatárs. 1857-től a M. Néplapnak és Kalauznak lett főmunkatársa; utóbbi lapot 1858. június 19-től 1859. jan. 1. (az 1. számot) szerkesztette is. Midőn a 48-as párt 1867. ápr. 1-én megalakította a Magyar Ujságot, ennek lett a dolgozótársa; eleinte nevének kezdő betüjével írta czikkeit, melyeket akkor Kossuthnak tulajdonítottak; 1870. jan. 1-től decz. 31-ig szerkesztette a lapot; azontul is a lapnak közgazdasági írója és rovatvezetője volt. 1874. ápr. 1., mikor ezen lap az Egyetértésbe olvadt, ennek lett munkatársa. 1877. jan. 15. a Házi-Ipar Lapjának, a központi házi-ipar közlönyének szerkesztését vette át, mely havonként kétszer jelent meg; 1879-ben a Néptanítók Lapjának mellékleteként havonként jelent meg és ez évben is K. szerkesztette. Később anyagi gondok és betegség súlya alatt megtört. Trefort miniszter a rendelkezési alapból 200 frttal segélyezte s a magyar írók segélyegyletétől is rendes havi segélyt kapott; azonban mellbaja súlyosbulván, önkezével vetett véget életének 1880. márcz. 12. Budapesten. Temetését adakozásból fedezték írótársai s néhány országgyűlési képviselő. Első házasságából született fia Gusztáv vidéken gazdálkodik. 1872 körül másodszor megnősült, fiatal franczia nevelőnőt vett el; ezen házasságából született fia, atyja halálakor még csak két éves volt.
Czikkei a Pesti Divatlapban (1847. II. Az élet feladata s annak eszközei); a Vasárnapi Ujságban (1856. Kender, len, gyapju-fonás-szövés-festés, 15 aranynyal jutalmazott pályamű, 1857. Hogyan állítsunk takarékpénztárakat, 1858. Hogyan termeljünk villákat és gereblyéket, 1864. Levelek Sziléziából: Gräfenberg, szept. 25., 26.); a Gazdasági Lapokban (1857. A bérrendszer mint hatalmas előmozdítója anyagi jobblétünknek, Cato mint mezei gazda, párvonalban azon mezei gazdákkal, kik jelenleg a kor igényeinek megfelelnek, 1858. Községi takaréktárak, 1859. Miképen tehetjük a mezei gazdaságot oly biztos üzletté, minő a gyáripar, 1860. Egy mód a földbirtokosok hitele emelésére, A kender és len értékesítéséről, 1861. Termelési méretek, Felszólítás a magyar gazdákhoz: minél több gyakornok elvállalása iránt, Kérdések a felföldi gazdászat érdekében, 1864. Közgazdászati adatok és elvek a felföld részére, Részvényes gazdászati tanintézetek, Gazdasági tudósítás Gräfenbergből. A gazdasági egyletek mint kereskedelmi közvetítők, Gazdasági ismereteink népszerűsítésének ügyében, Pénzforrások, 1864., 1866. Vidéki tudósítások Eperjesről, 1864–65. Sárosmegye viszonyai. A főbb pályák arányosításának szükségessége, Közgazdaságunk érdekében, Sárosmegye gazdasági egylete főbb feladatai, 1867. A polgári szabadság mint a gazdászat emeltyűje, A gazdasági és iparegyletek egymás kezére dolgozása, Mit hoz a tavasz? Utak és módok hazai gazdászatunk emelésére, A szövetanyagok nevezetesb tulajdonai, Az okszerű gazda eddig mellőzött feladatai, Tanulságok a jelen évből a jövőre, Nemcsak a természet termel, 1868. Veszélyes aránytalanságok a magán- és közgazdaság viszonyaiban. A gazdasági, erdészeti és ipariskolák érdekében, Új viszonyaink, Pozsonyi mérő és vámmázsa, A napszám-drágaság okai és annak megszüntetése, 1869. Haladunk-e vagy állunk, avagy éppen pusztulunk a mezei gazdaság terén?, Nemzetközi viszonyaink, Megélhetésünk biztosítása ügyében, 1874. Feladataink a földmívelés terén, Káros volna-e gazdaközönségünkre a gabonavám megszüntetése, Tél, ünnepek és farsang); a M. Sajtóban (1857. 76. sz. Nehány szó a tárlatokról nemzegazdászati szempontból, 130., 131. sz. Nemzeti irodalmunk feladata, Az utak és mozderők jelentősége, 132., 135., 136. sz. A gépek életbeléptetéséről); a Napkeletben (1857. Az élet gyönyörei megrövödítéséről, Az erkölcsi és anyagi jólét a házi boldogság előmozdítására, Figyelmeztetés a vízgazra, 1858. A keleti nyelvek diadala, Nemzeti zenénk állapotáról, 1859. Divatos életbölcsesség, Emberi indulatok az állatokban, Balitéletek és téveszmék, Házasodjatok, de ne legyetek szerelmesek, 1862. Pénz! pénz! pénz!); a M. Néplapban (1857. A magyar nemzetiség és irodalom viszonya, A legszebb és hasznosb mozzanat, Államgazdászati vezéreszmék, A régi jó táblabirák és a volt jobbágyság viszonya jelenleg); a Szépirodalmi Közlönyben (1857. és 1861. A közjólétről, A zenéről, 1858. Az állati delejességről); a Kalauzban (1858. Eszmék és tények jobblétünk előmozdítására, Mit kell tennünk, Községi ápoló házak, Növény- és állathonosító társulat, Községi takarékpénztárak létesítése, Az életpályák rendezése, Hogyan vergődjünk anyagi jólétre kis- és középnagyságú birtokban? Mi elébbvaló teendőnk, mint a gazdasági gépek népszerűsítése? Népnevelő és ismereterjesztő egyletek, Állandó gazdasági ipartárlatok, Minő történetkönyv kell nekünk? Egy vonás a népek életéből, a gépek életbeléptetésére nézve, A magyar nemzeti múzeum, A népiskolák és néptanítók hivatása, Hogyan mentsük fel bizonyos fő-fő Maecinásokat azon áldozattól, melyet az irodalomnak hoznak, Az állati delejességről, Miképen lehetne termelésünket jelenlegi erőnk mellett legalább is kétszerezni? A magyar gazdasági egyletek főteendője, Mit dolgozzunk majd télen át? A javító intézetekről, Az irodalom és művészet mint jobblétünk tényezője, Községi takarék- és magtárak, Nehány vonás jobblétünk történetéből, Minő kedvezményeket nyujthatunk a növényzetnek a szántás által, A családélet főkelléke, Társaséletünk, Mit köszönhet társaséletünk az irodalomnak? Hány osztályt alakitsunk a társaséletben, Ki a boldog? Kegyelet, jőjjön el a te országlásod, Érzelmek, vágyak és szenvedelmek); a Nép Ujságában (1859. A tűzanyag felhasználásáról, 1860. Nehány szó a nemzeti viseletről, Néhány szó a zene érdekében, Néhány szó jólétünk érdekében); az Emich Nagy Képes Naptárában (1860. Kellő vetés és művelésnél fogva a légkörből nyujtott könleges hatályát felhasználván, gabnatermő földeinket 1/2-ig megjavíthatják s a vetőmeg 1/2 részét országszerte megkimélhetjük, A föld, 1861. Szózat a kisebb magyar földbirtokosok előmozdításának érdekében); a Honban (1863. A házi ipar, mint a közvagyonosság főforrása, czikksorozat, 1864. 1. és köv. sz. Az emberi tevékenység jelentékenyebb pályái és eredményei, czikksorozat, 106. sat. sz. Mezei gazdaság bajai, 150. sat. sz. Tanügyünk gazdasági szempontból, 185. sat. sz. A nép gazdászati szakértelme ügyében, 1865. 5. sat. sz. Anyagi érdekeink. 107. sat. sz. Szakképzettség szükségessége hazánkban, 146., 147. sz. Közüzletünk módosítása közgazdászatunkhoz, 153., 154. sz. Egy állandó iparmű-tárlat szükségessége hazánkban, 149. sz. A szakmunka és társulás értéke, 174. sat. sz. A pénz mint a köz életműveletek vezénylője, 186. sz. Ujpest, 248., 250. sz. Népnövelésünk ügye a gazdászathoz viszonyítva); a Gyógyászatban (1864. Fürdői levelek); a Felvidékben (1865. A vízgyógyászat érdekében, Sárosmegye közviszonya); a Kossuth-Albumban (1868. Karácsonyesték 1852-ben az exgovernornál Londonban); az Ungar. Revueben (1869. Ungarische Akademie der Wissenschaften, (1832–1868); a Nemzetgazdasági Szemlében (1879. Házi iparunk jelen helyzee, Közgazdaságunk életfeltételei és a munkásosztály főbb teendői); írt még a Zenészeti Lapokba s a Vahot Imre által szerkesztett divatlapokba; utolsó czikke halála után jelent meg a Függetlenség a Nép Zászlójában (1880. 11. sz.)
Munkái:
1. Uti jegyzetek Nyugat-Európa fővárosaiban 1852–53-ból. Pest, 1854. (Hámos Gusztávval együtt.)
2. Vezéreszmék jobblétünk előmozdítására. U. ott, 1858. (Ism. Budapesti Hirlap 13. sz.)
3. Kalauz uj pénzünkre s reá vonatkozó rendeletekre. U. ott, 1858.
4. A haladók és maradók csatározásai. Irány-regény. U. ott, 1858. Három kötet. (Ism. Budapesti Hirlap 189. sz.)
5. Viszonyaink és teendőink, vagyis azon okok, melyek köznemzeti kifejlődésünket gátolják és azon elvek és intézmények, melyek ezt előmozdítanák. U. ott, 1867. (Ism. Budapesti Szemle VII.)
6. Meddig él a magyar nemzet? Nemzeti létkérdés. Hazánk fiainak és leányainak. U. ott, 1873.
7. Közgazdaságunk életfeltételei és a munkásosztály főbb teendői. Bpest, 1874.
8. Nemzetgazdasági statistika. A földmívelés, ipar és kereskedelem helyes arányai Magyarországon. U. ott, 1875. (2. czímkiadás. Ugyanott, 1884.)
9. Állítsunk-e vámkorlátokat vagy vám-védegyleteket? U. ott, 1875.
10. A házi ipar könyve. Válogatott források után, számos ábrákkal. Kiadja a m. kir. vallás- és közokt. miniszter. U. ott, 1877. Három füzet. (Ism. Néptanítók Lapja 1880. 106. l.)
11. Az okszerű gazdálkodás alapelve. Kezdő- és kisbirtokosok számára. Válogatott források nyomán számos ábrákkal. U. ott, 1878.
12. Iparunk. Az iparosság hiányainak okai és fejlődésének kellékei hazánkban. U. ott, 1877.
13. Magyarország érdekei és a vámügy. U. ott, 1878.
14. Iparos-gazdák könyve. Az iparosgazdacsaládok számára. Rajzokkal. U. ott, 1879.
15. Iparos-gazdasszonyok könyve. Az iparosgazda családok számára. Rajzokkal. U. ott, 1879.
16. A szabad forgalom nemzetgazdasági értéke s teendőink a közlekedésügyben. U. ott, 1880.
17. Életfeltétel és a munkás osztályok főbb teendői. U. ott, 1881.
18. Kisbirtokosok tanácsadója. Válogatott források nyomán. Számos ábrákkal. U. ott, 1893. (I. Az okszerű gazdálkodás alapelvei. II. Iparos gazdák könyve. III. Iparos gazdasszonyok könyve. 2. olcsó kiadás.)
Kéziratban maradtak Emlékezései és Utazási naplója.
Moenich és Vutkovich, Magyar Irók Névtára, Pozsony, 1876. 137., 493. l.
M. Akadémiai Értesítő1876. 170., 1877. 58., 68., 115. l.
1880: Pesti Hirlap 71., 73. sz., Néptanítók Lapja 106. sz., M. Iparosok Lapja 14. szám (Gelléri Mór), Vasárnapi Ujság 12. sz. (Nekr.), Függetlenség a Népzászlója 10. sz., Pesti Napló 63. sz., Hon 63. sz., Egyetértés 72. sz., Fővárosi Lapok 60., 62. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliogr. és gyászjelentés.
