Krúdy Gyula
Krúdy Gyula (széchén-kovácsi),
hírlapíró, szül. 1878. okt. 21. Nyiregyházán (Szabolcsm.); a gymnasium négy osztályát Szatmárt és Podolinban végezte; Nyiregyházán tett érettségi vizsgát 1895-ben. A nyári szünidőkben atyjával külföldi utazásokat tett. Időközben Debreczenbe ment, hol Gáspár Imre a Debreczeni Ellenőrhöz segédszerkesztőnek szerződtette; midőn Gáspár Imre megvált a laptól, egy ideig önállóan szerkesztette a lapot; később azonban ő is elhagyta Debreczent és Nagyváradon a Szabadsajtó cz. politikai napilaphoz szerződött. 1896. óta Budapesten hirlapíró,
Első tárczája a nyiregyházi Szabadsajtóban (1892) jelent meg; írt a Képes Családi Lapokba (1893–1895. elbeszélések, tárczák), Magyarországba, Debreczenbe, Ellenőrbe, Ugocsába (1894), Orsovába (1894), Orsova és Vidékébe(1896), Fővárosi Lapokba (1897. Szeretlek, regény), Tolnavármegyébe (1898); rendes munkatársa az Ország-Világnak, Pesti Hirlapnak, Művészvilágnak (1899. Pál apostol. regény), Budapesti Hirlapnak, Uj Időknek, Magyar Szemlének, Szabad Szónak és az Egyetértésnek.
Munkái:
1. Szöktetés a kaszárnyából és egyéb elbeszélések. Esztergom, 1896.
2. Üres a fészek és egyéb történetek. Bpest, 1897. (Ism. Egyetértés 197., M. Szemle 28. sz.)
3. Ifjuság. Rajzok és elbeszélések Basch Árpád rajzaival. U. ott, 1899. (Ism. Bud. Hirlap 91., Magyar Szemle 14).
4. A víg ember bús meséi. U. ott, 1900. (Sajtó alatt.)
Álnevei: Rezeda Marczell, Török Gedeon, Fráter Julius sat.
M. Könyvészet 1897.
Corvina 1897. 20., 21. sz. és önéletrajzi adatok.
