Krecsányi Ignácz,
Krecsányi Ignácz,
szinigazgató, szül. 1844. márcz. 31. Margittán (Biharm.); hol atyja iparos posztómester volt; 18 éves koráig Pesten a piaristáknál tanult. 1863. ápr. 5. Molnár György budai társulatába lépett; itt mint kardalos, a vidéken pedig mint szerelmes szinész működött; A nyomorúságot megunván, egyelőre a szinészi pályától megvált és az Athenaeum nyomdai részvénytársulatnál mint korrektor és revizor működött és a lapokba írt. Hat évi szakadatlan munka után 1600 frot szerezvén, 1873. okt. 1. szinésztársulatot szervezett és annak igazgatója lett Kecskeméten; 1874. okt. 1. Szatmárt működött. 1875. jan. vette nőül Kiss Veront, a kedvelt szinésznőt. 1876. a miskolczi, 1877–78. a szabadkai, 1879–1880. a kassai, azontúl a debreczeni szinházat igazgatta. 1883. jún. elején vette át a budai szinkört, mely jún. 9. nyílt meg és szept. 23-ig játszott társulatával; azóta rendesen itt működik nyaranta társulatával és 3–3 saisonra kirándulásokat tett Temesvárra, Pozsonyba s jelenleg Hódmező-vásárhelyen működik.
Elbeszéléseket, tárczaczikkeket és visszaemlékezéseket írt a Hazánk s a Külföldbe (1870. Félelmes találkozás cz. ford. beszély), Fővárosi Lapokba (1871. Egy nem mindennapi társaság), a Magyarország és a Nagyvilágba (1872. Két hét egy szinész életéből), a Friebeisz István által szerkesztett Divatba (Liszt Ferenczről), a Typographiába (több szakczikket); Temesvárt a Délmagyarországi Közlöny, Pozsonyban a Nyugatmagyarországi Hiradó hoztak tőle a szini évad alatt több szinészeti és szini egyénekkel foglalkozó czikket, Anonymus vagy Rococo aláírással; a többi városban is, hol a téli évadot töltötte, írt a helyi lapokba; így az Aradi Közlönybe (1887. 351. sz. Tóth Edéről); munkatársa volt a Szinpadnak (1869-től), a Szinészeti Közlönynek (1879–1880) és a Szinészek Lapjának.
Munkája: Strike-oljunk-e, vagy ne? Pár őszinte szó a fővárosi nyomdászokhoz. Pest, 1872. (Németül is. U. ott, 1872.)
Szerkesztette a Szinházi Naptárt 1873-ra Budapesten (ebben: Néhány kiszakitott lap egy szinésznő életéből cz. elbeszélése.)
Szerk. a Thalia emléklapot 1886. aug. 20. Nagyváradon.
Petrik Könyvészete.
Aradi Közlöny1887. 119. sz. (Önéletrajz.)
M. Geniusz 1893. 18. sz. arczk. és önéletrajzi adatok.
