Kray Jakab,
Kray Jakab,
városi tanácsos és országgyülési követ, szül. 1686. nov. 27. Késmárkon (Szepesm.), hol atyja K. Jakab városbiró volt, kit Heister cs. tábornok 1709-ben mint Rákóczi párthivét gyanuból ártatlanul lefejeztetett. Fia atyja sirja felett fogadást tett, hogy atyja nevéről e gyanu szennyét lemossa s azt megboszulja. Bécsbe ment s ott véletlenül egy tiszttel találkozik, ki séta alkalmával, anélkül, hogy tudná kivel beszél, eldicsekszik, hogy ő oka annak, miszerint Kray Jakab késmárki biró lefejezetett, mert az adott kegyelemmel a fogoly ellenségeinek megvesztegetése folytán szándékosan késett, míg Kray kivégeztetett. Az ifju erre felbőszült, a tiztet kihivta s megölte. Hogy a tiltott párbaj büntetését kikerülje, idegen név alatt egy dragonyos ezredbe állott. 1717. aug. 16. Belgrádnál kitüntette magát és főhadnagy lett. Az 1718. júl. 21. béke után hazament Késmárkra s magányába vonulva a tudományoknak élt. 1741-ben, midőn minden nemes fegyvert fogott, Szirmay Tamás ezredébe állott kapitányi ranggal. A francziák elleni hadjáratban kitüntette magát és Prága bevételét főleg K. eszközölte bátor csapataival. Az 1745. decz. 25. drezdai béke után ismét ősi lakába tért és a városnál tanácsos, 1751-ben pedig a város országgyűlési követe lett. Meghalt 1753-ban Pozsonyban. Fia volt a hires Kray Pál báró tüzértábornoknak.
Munkája: Merkwürdige Begebenheiten der königl. Freistadt Käsmark. Wien, 1774. (Kéziratából kiadta a K. k. priv. Anzeigen IV. Jahrg. 54., 60., 70., 87., 111. 1.)
Horányi, Memoria II. 442. l.
Kölesy és Melczer, Nemzeti Plutarkus. Pest, 1816. III. 75–86. l.
Melzer, Jakob, Bibliographien berühmter Zipser. Kaschan u. Leipzig. 1833. 108–114. l.
Közhasznú Esmeretek Tára VII. 3936. l.
Honderű 1846. II. 18. sz. Fejér Pál (Vasvári).
Nagy Iván, Magyarország Családai VI. 757. l.
