Körösy György (ér-körösi és sámsondi),
Körösy György (ér-körösi és sámsondi),
berczeli (Szabolcsm.) birtokos, a sáros-pataki trinitarius kolostor alapítója; 1680-tól a gyermek II. Rákóczi Ferencz mellett mint belső kamarás Zrinyi Ilona udvarában volt alkalmazva, kihez hűségesen ragaszkodott; vele együtt állotta ki Munkács hosszú ostromát. Miután Rákóczy 1688-ban Bécsbe, majd Neuhausba vitetett, ő tovább is a Rákóczi-házat szolgálta mint pataki várnagy, majd bor-inspector volt. Midőn az ifjú Rákóczi jószágai igazgatását átvette, főkamarásává nevezte ki a hű embert, udvara pénzügyeit ő vezette, a családi tárházat ő őrizte. Rákóczinak Lengyelországba menekülte után K. Patakon maradt, a kamarai igazgatás által is meghagyatva; majd 1703-ban a háborút indított fejedelem által ismét mint főkamarás és kincstartó alkalmaztatott Munkácson. 1711 elején Rákóczi kincseivel követte urát Lengyelországba; urától csak Francziaországban vett búcsút. 1714-től ismét Patakon kormányozta a Rákóczi-fiscale javakat egész 1730 őszéig.
Történelmi, családi, nemzedékrendi s egyéb följegyzéseit Thaly Kálmán közölte bevezetéssel és utójegyzettel a Századokban (1875. 311–322. l.) a Rákóczi levéltárnak a kir. kamarai archivumba olvasztott részében levő eredeti kéziratokból, melyeket K. a XVII. század két végső tizedében írhatott össze; ezek közt különösen a főcsaládok leszármazását illető följegyzések becsesek. A följegyzések legnagyobb része az 1481–1662 évek, közötti adatokat foglalják magokban. Számadás-könyvéből szintén Thaly K. közli a Századokban (1888. 42–56. 156–161. l.) bevezetéssel és bő magyarázó jegyzetekkel K. számadását tízezer aranyról 1707–1708. és gróf Rákóczi Erzsébetnek a kis-tapolcsányi kastélyban hátrahagyott ingóságait 1708. (8-rétű könyvecske Thaly K. birtokában.)
