Kiss Mihály,
Kiss Mihály,
unitárius lelkész, K. Mihály szintén lelkész és Pap Judit fia, szül. 1781. április 19. Énlakán (Udvarhelym.); 1787-ben Kis-Solymosban, hova atyja papnak ment, adták iskolába; 1794-ben a tordai középiskolába ment és ott tanult 1799-ig; ekkor a kolozsvári unitárius iskola felső osztályába lépett. Megtanult németül és francziául a szünidők alatt. 1803-ban tanította a kisebb osztálybelieket. 1805-ben tordai pap lett; 1813. saját kivánatára Vargyasra rendeltetett papnak és az udvarhelyi kör esperese lett. 1826. a szent-mihályi nyugalmasabb papi állást fogadta el. 1824-ben Bölönben és 1832. Ny.-Sz.-Lászlón a zsinaton fölszentelendő papok megvizsgálása reábizatott; utóbbi helyen feltünést keltő beszédet tartott. A füvészetet s orvostant magánúton tanulgatta; e mellett a méhészetnek, esztergályozásnak, gyümölcstenyésztésnek és általában a kertészetnek nagy kedvelője volt. 1832-ben szélütés érte, mely 1837-ben ismétlődött és márcz. 8. meghalt.
Családjára vonatkozó történeti s naplójegyzeteket hagyott hátra.
Keresztény Magvető 1891. (Sándor János).
