Kiss Károly, (szent-kuti),
Kiss Károly, (szent-kuti),
ev. ref. lelkész, szül. 1841. okt. 18. Pozbán (Barsmegye); gymnasiumot Selmeczbányán, a theologiát Pápán 1865-ben végezte. 1867-ben lelkészszé avattatván, néhány évi káptalankodás után 1870-ben pozbai, 1882. nagypeszeki, 1888. nagy-igmándi lelkész lett és ott működik jelenleg is.
Elbeszéléseket s rajzokat írt a pápai önképzőkör által 1870-ben kiadott Tavasz cz. zsebkönyvbe, a Keresztyén Családba, a Képes Néplapba és a Prot. Árvaházi Naptárba; czikkei vannak a Prot Egyh. és Isk. Lapban (1870–82.), a Néptanítók Lapjában, a Figyelőben (XVIII. 1885. Fejes István életrajza), a Dunántúli Prot. Közlönyben (1888.), a Gyakorlati Bibliai Magyarázatokban (1885. Sámuel 2. könyvének magyarázata), a Prot. Papban, a Czelder Lelkészi Tárában, néhány prédikácziója a Kecskeméti Lelkészi Tárban.
Munkái:
1. Monographiai vázlatok a barsi ref. espresség multja s jelenéből. Az egyházmegye megbízásából. Pápa, 1879.
2. Új magyar Athenás. Ujabbkori protestáns egyházi írók élerajzgyűjteménye. Bpest, 1882–87. (Kálmán Farkassal és Bierbrunner Gusztávval együtt. Ism. 1882: Prot. Egyh. és Isk. Lap 17. szám, Pesti Napló 104. sz., Hon 104. sz.)
3. Töredékek Nagy Igmánd és vidéke multjából. Komárom, 1892.
4. Az igaz és hamis gyöngy. Bpest, év n. (Koszorú, ev. keresztyén szellemű könyvecskék VII.)
Álnevei: Szentkuti és Komjáti Benedek.
Uj M. Athenás 223., 506. l.
M. Könyvészet 1887.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.
