állami főreáliskolai tanár, K. József ügyvéd és Müller Eleonora fia, szül. 1858. máj. 7. Mesztegnyén (Somogymegyében); középiskoláit Pécsett az állami főreáliskolában végezte. 1874-től 1877-ig a budapesti József-műegyetemen fejezte be tanulmányait és tanár lett. Önkéntességi éve után 1879–81. Csongrádon, 1881–84. Siklóson a községi polgári iskolánál tanárkodott. 1884. szept. 6. óta a pécsi főreáliskola tanára. Midőn 1892-ben Pécsett az első kerékpár-egyesület megalakult, alelnökké választották. Később az egyesület átalakulván, a mai pécsi bicycle clubnak engedte át a vezetést, melynek ő lett az elnöke. A pécsi Mecsekegyletnek titkára s hosszabb ideig titkára volt a pécsi dalárdának is. A nyári szünidőket külföldi utazásra fordítja s kerékpáron bejárta Németországot, Svájczot, sőt az északi tengerig is eljutott.
Turistikai czikkeket írt a budapesti Turisták Lapjában (1891–95. Utirajzok), melynek munkatársa, a Kerékár-Sportba s a Pécsi Naplóba (1895. Kerékáron a karavánkák közé, 1897. A kapruni völgy) s a Pécsi Ujságba (1894. Valami a gyorsirásról).
1. Egyszerű geographiai fokhálóztok szerkesztése. Pécs, 1890. (Különnyomat a pécsi állami főreáliskola Értesítőjéből.)
2. Turistaság és Mecsek-egylet. U. ott, 1891. (Különny. a Pécsből).
3. A Mecsek-egyesület Évkönyvei U. ott, 1891–97. Hét évfolyam.
4. Aldunai emlékeim. U. ott, 1893. (Különny. a Pécsi Naplóból).
5. Uti emlékeim. U. ott, 1894. (Különny. a Pécsi Naplóból).
6. Pécs és környéke. U. ott, 1894. (Kalauz. Ism. Napi Közlöny, Pécs, 1894. 5. sz.)
7. Turistáskodás kerékpáron. U. ott, 1897. (Különny. a M. Kerékpáros és Athletikai Sportból).
8. Az Alpesek világából. U. ott, 1897. (Különny. a Mecsek-egyesület Évkönyvéből).
9. Ábrázoló mértan a reáliskolák számára. U. ott, év n. (Autografált ívekben a tanulók számára).
A Pécsi Figyelőnek szerk.-társa volt 1875. aug.-tól Haksch Emil mellett, 1884. augusztustól maga szerkesztette a lapot, 1888-ban a szereksztéstől végkép visszalépett.
A magyar kerékpárszövetség túrakönyvének összeállítására vállalkozott, melyben munkatársa Földváry Tibor.
Várady Ferencz, Branya multja és jelene, Pécs, 1896. 429. l.
Erdély 1897. 5. sz. arczk. és önéletrajzi adatok.