Kiss György,
Kiss György,
orvosdoktor, szül. 1839. ápr. 12. Bikityen (Bács-Bodrogm.) szegény földmíves szülőktől; középiskoláit Baján kezdte s Pécsen végezte. Orvosi tanulmányait Bécsben hallgatta s ugyanott nyert 1864-ben orvosdoktori oklevelet. Ekkor a wiedeni közkórháznál mint másod-orvost alkalmazták, hol ismereteit oly tökéletességre vitte, hogy mint specziális szem- és fülorvost sokan valóságos csoda-doktornak tekintették s még azon évben Pacsér község hívta meg orvosának, félév mulva pedig Szabadka orvosa lett. 1874-ben a kolerajárvány alkalmával kifejtett buzgalmáért a király a koronás arany kereszttel jutalmazta. A szabadkai kórház létesítését is neki lehet köszönni; ő nemcsak közkórházak felállításán fáradozott, de magán háza is folytonos kórház volt; állandóan 8–10 beteget tartott házánál, kikről nemcsak díj nélkül gondoskodott, hanem élelmezésüket is sajátjából fedezte. 1878-ban Szegedre költözött. A szegedi árvíz után Belgrádba ment a szembajosok gyógyítása végett. Azután ismét Szegedre tért vissza s onnét Ó-Becsére mint lakni. Betegsége azonban munkaképtelenné tette; sógoránál Szulik József plébánosnál tartózkodott. Tübingában tanulta a villanytüzet és ő alkalmazta ezt hazánkban először a szembajoknál. Orvosi gyakorlata alatt, mint maga mondá, 60,000 beteget gyógyított és ezek közül felét díj nélkül. Meghalt 1891. jan. 20. Ó-Becsén,
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1867. A szivárványmetszésről); a Gyógyászatban (1868. A hártyás tömkeleg hevenylobja, Fülfolyás s annak gyógykezelése, 1874. A villamnak gyógyászati és műtevői alkalmazása a szemészetben); a Szemészetben (1868. Dülszem egy esete, könymirigydag a szemgolyó mögötti tömlősdag, Cystle következtében, Könnymirigy kiirtás s a tömlő kiürítése, gyógyulás); a Fürdői Lapokban (1868. A palityi tófürdő.) Német és franczia orvosi szaklapokban is írt.
Ó-Becse és Vidéke 1891. 5. sz. (Sándor József) és gyászjelentés.
