Kisfaludy Árpád Béla (kisfaludi),
theologiai doktor, egyetemi tanár, K. Elek és Raffel Erzsébet birtokosok fia, K. Károly és Sándor kültők másod unokaöcscse, szül. 1847. máj. 31. Gyömörén (Győrm.); a gymnasiumot Komáromban, Veszprémben és Győrött, a theologiát a bécsi Pazmaneumban és a szent Ágostonról nevezett felsőbb papképző intézetben végezte. 1873 júl. 23. pappá szentelték és nem sokára hittudományi doktorrá avatták. Rövid idejű káplánkodás után a győri püspöki lyceumben 1876-ig tanulmányi felügyelő s theologiai tanár volt. 1877. jan. 2. a budapesti egyetemen a dogmatika tanára s még ezen évben császári s királyi udvari káplán, 1890. márcz. a szent István-társulat alelnöke; 1893. júl. 25. a szent Lélekről cz. dienesi prépost lett. Elnöke a szent István-társulat kebelében működő tankönyvbíráló bizottságnak, tagja a tudományos és irodalmi osztálynak, melynek szervezési munkáiban is tevékeny részt vett s állandó tagja az orsz. közoktatási tanácsnak.
Költeményei a P. Hirlapban (1879. 169. sz. Koszorú Pázmándi Horvát Endre sírjára), a Kath. Szemlében (1888), a M. Államban (1893. 74. sz.). Czikkei a Győri Közlönyben (1869-től, 1874. Levelek húgomhoz az olvasásról); az Uj M. Sionban (1878 óta, 1879. A theologia magyar nyelvéről); a Figyelőben (VIII. 1880. A Hímfy-dalok múzsája); a Religióban (1878 óta, 1882. I. A szentségek oksági viszonya); az Emlékkönyvben (kiadja a szent István-társulat 1882. Műveltség és vallás); a Kisfaludy Társaság Évlapjaiban (XVIII. Kisfaludy Sándor naplója 1796 márcz. 6-tól szept. 29-ig); a Kath. Theologiai Folyóiratban (1883. A házasságról, 1883–84. A theologia magyar nyelve); a M. Könyv-Szemlében (1884. A győri püspökség nagyobb seminariumi könyvtáráról); közlések, könyvismertetések, vezérczikkek, tárczák, költemények a következő lapokban és folyóiratokban: M. Állam (1872 óta), Gyorsirászati Lapok (1873), Kath. Hetilap (1874 óta), Irodalmi Szemle (Eger, 1874 óta). Egyházművészeti Lap (1880 óta), Budapesti Hirlap (1882), Egri Népujság (1883), Győri Hiradó (1884-től), Kth. Szemle (1887-től), Hittudományi Folyóirat, Borromaeus sat. A szent István-társulat Naptárában (1884 óta népies czikkek.)
1. Koszorú Pázmándi Horváth Endre születésének százados évfordulója alkalmából. Pázmándon 1879. jún. 22. rendezett ünnepélyre a győregyházmegyei papság nevében fűzte. Győr, 1879.
2. Emlék a győri Arany-ünnepről. U. ott. 1882. (Arany Jánosról.)
3. Egyházi beszéd 1886. aug. 20. Budán. U. ott, 1886.
4. Thomisztika. Kisérlet a „Philosophia scholastica” magyar művelése érdekében. Bpest, 1886.
5. A szent mise áldozati valósága. Dogmatikus tanulmány. Győr, 1886.
6. Van-e már magyar Kempisünk? Kritikai összemérése a (De imitatione Christi libri) IV magyar fordításainak. Bpest, 1887. (Különnyomat a Kath. Szemléből.)
7. Levelek hugomhoz az olvasásról. U. ott, 1888. (Ism. M. Sion, Kalauz 1889.)
Szerkesztette a Kath. Szemlét 1888–91-ben Budapesten és Pázmány Péter összes műveinek az egyetem által eszközölt kiadásában a Kempis-fordítást és a Szentek tiszteletiről cz. műveket adta ki. Nevét Kisfaludy Á. Bélának írja.
Álneve s jegyei: Buhinvölgyi, K. Á. B., 556., -sf-, -yda- s a többi.
Munkálatok, Bpest, 1883. XLVI. 374. l.
M. Állam 1887. 15., 16. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
Zalka, Emlékkönyv, Győr, 1892. 140. l.
Pallas Nagy Lexikona X. 585. l. (Zelliger).