Keöd József (füredi),
Keöd József (füredi),
nyug. hajóskapitány, szül. 1839. nov. 23. Balaton-Füreden; szülei az egyházi pályára szánták, de ellenállhatatlan vágya a szini pályára vitte s 1860 őszén a Balaton-Füreden működött Molnár György társulatához állott; szinészkedett ez időben Szegeden s Budán is; itt mint a Molnár György szinigazgató által 1861-ben létesített budai népszinház egyik alapító tagja. Innen a vidékre került Szuper Károly szintársulatához, melynél aztán 1867-ig működött Székesfejérvárt, Veszprémben, Sümegen, Zala-Egerszegen, Keszthelyen, Kőszegen, Szombathelyen, Nagy-Kanizsán, Kaposvárott, Szegszárdon, Kalocsán, Halason, Szabadkán, Baján sat. Atyja halála után édes anyja kivánságára megvált a szinészettől és haza ment. 1868 elején Balaton-Kis-Szőllősön megválasztották községi jegyzőnek; de ezen kis községi szűk körű állás nem felelhetett meg sem anyagi sem szellemi igényeinek; tehát a hajós pályára lépett és hozzá fogott a hajózási szakismeretek elsajátításához úgy az elméleti mint a gyakorlati téren; ezen okból megtanulta a német nyelvet, hogy idegen szakkönyvekből is képezhesse magát és e tárgyban szakmunkát is írt. 1872. okt. 26. hajóskapitányi vizsgát tett és hajózott a Dunán, Tiszán, Dráván, Száván és a Balaton taván. 1873 őszén az egyesült magyar gőzhajózási társulat, melynél alkalmazva volt, feloszlott, mire K. a Balatonra ment, hol a Balaton-gőzhajótársaság Kisfaludy gőzösének kapitánya lett; de itt a hajózás csupán csak a fürdőévadra szorítkozván, évenként alig négy hónapig tart; e mellett tehát 1874-től fogva a szőlőtermeléssel és borászattal is foglalkozott. E téren egy találmánya (az egyszerűsített kettős működésű borsajtó) cs. kir. szabadalommal) közelismerésre talált. A trieszti kiállításon ezüst érmet, a deésin bronzérmet kapott; a balaton-füredi, egri s amsterdámi kiállításon pedig elismerő oklevéllel tüntették ki. Később nyugalomba vonult. Meghalt 1897. november 22. Balaton-Füreden.
Költeményei s czikkei vannak a következő lapokban: Zala-Somogyi Közlöny (1867. költ., Röppentyűk B.-Füredről, 1868. Egy jóbarátom életéből, elb.); Hon (1874. 191. sz. A Balaton tó ügyében); Balaton és Vidéke (1876. El Radegundba!); M. Állam (1876. 153. sz. költ., 1882. 199. sz. A magyar faj stagnatiója. 1883. 48. szám, A semiták arany bornyú imádása); Zalai Közlöny (1880. 22. sz. Frixum, rajz, 1881. 81. sz. Statariumot nekünk!, Állapotok Balaton-Füreden, 1882. 53. szám Rossz csillagok járnak); Székesfehérvár és Vidéke (1880. 45-ik szám Post festa, 1881. 12. sz. Maga kárán tanul a magyar); Istóczy 12 Röpirata (1880–84. Államunk és a judaismus, Törüljük el az emanczipácziót, A nyomorultak, A tapolczai összejövetelnél, A zsidó esküje a bíróságok előtt, A kóser czukor kérdéséhez, Nem szuronyokkal hanem törvényekkel ostromlandó a baj, Adóexecutió és a zsidók, A keresztény választott nép); Veszprémi Független Hirlap (1882. 6., 7. sz. Állapotok, 29. sz. A mai korszellem); Népjog (Kaposvár 1882. Bő termés, bő aratás, 1883. Rossz tünetek, rossz előjelek, A nemesis); Testvériség (Kecskemét 1883. Testvériség, Színvakság, Harmadszor is mit akarunk); Sopron (1883. 35–40. sz. Csepkőbarlang B.-Füreden); Ébredjünk (Nyiregyháza 1883. A fővárosi napisajtóhoz); Függetlenség (1884. 45. sz. A bortermelés zsebrákjai, 227. sz. Zsidó pökhendiség, 239., 140. szám A nemzettest férgei); Budapesti Néplap (1884. 47., 48. szám Az álszabadelvűség áldásai és végeredménye); Balaton (1884. Audiatur et altera pars); a Borászati Lapoknak 1874-től fogva s a kassai Szőlőszeti, Borászati és Gazdasági Lapnak 1880-tól állandó munkatársa volt.
Munkái:
1. A nemtő diadala. Allegoria. Három szakaszban, néma képlettel. Baja, 1866. (Először jan. 13. Baján Szuper Károly szini pályájának negyedszázados emlékünnepén.)
2. Gyakorlati hajógőzgéptan és kazánisme. Pest, 1870.
3. A színfalak titkai. Leleplezések a vidéki szinészet ügyében. Nagy-Kanizsa, 1876. (Különny. a Zalai Közlönyből.)
4. Népszerű szőlőmívelés és borkezelés. Bpest, 1880. 12 ábrával.
5. A gőzkazánrobbanások okai. Az erőműtani hőelmélet alapján. U. ott, 1885. (Mutatványok a M. Közlekedésügyben 1875–76-ban jelentek meg a három kötetes kézirati munkából.)
Kéziratban: Azt hittem szobaleány, vígjáték két felv. (előadatott Baján a 60-as években).
Álnevei s jegyei: Füredi József, Dr. Balaton, Dr. Ballatón, Dr. Balatoni, F. J. és K. J.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Borászati Lapok 1896. Millenniumi száma 96. l. arczk.
Önéletrajzi adatok és gyászjelentés.
