Kenézy Csatár (simándi),
Kenézy Csatár (simándi),
pénzügyigazgatósági titkár, K. Lajos ev. ref. lelkész és Petz Jozefa fia, szül. 1848. nov. 7. Gyulán (Békésm.); iskoláit Debreczenben és Nagykőrösön végezte, a jogi s államtudományi tanfolyamot pedig a budapesti egyetemen 1869-ig hallgatta. A színi pályára hajlammal bírván, szinészszé lett és felvette a Simándi nevet. Mint bonvivánt és szerelmes öt és fél évet töltött Aradi Gerő, Hubay Gusztáv, Szegedy Mihály, Csóka Sándor, Balogh György és Miklósy Gyula társulatainál. 1875-ben megnősült és 1876 elején a hivatalnoki pályára lépett, kir. pénzügyi fogalmazó lett Szegszárdon és jelenleg pénzügyigazgatósági titkár Nyitrán.
Mint egyetemi hallgató munkatársa volt a Dolinay Gyula Hasznos Mulattatójának; költeményeket írt a Hazánk és a Külföldbe, a Pesti Hölgydivatlapba (1878–1881.), a Családi Körbe; czikkei a Századokban (1869. A bánságok eredete s a bánok hatásköre); írt még a Tolnamegyei Közlönybe (1878–79. Szobrot a költőnek! A Garay emlék ügyében sat. 1880., 1886., 1896.), a Szekszárd Vidékébe (1882.), melynek főmunkatársa volt; költeményeket és rajzokat a Fővárosi Lapokba, Magyarország és Nagyvilágba, az Ország-Világba, a Képes Családi Lapokba (1884–85., 1888–94.), Üstökösbe, Budapesti Bazárba, Budapestbe, Vasárnapi Ujságba (1880. Garay János egy ifjúkori levele, 1884. költ.), a Nagy-Kőrösbe, Pécsi Figyelőbe, Somogyba (1881.)17., 28. sz. A bolygó politikus, pályadíjat nyert szatira), Miskolcz és Vidékébe (1884. 85. sz. Margit, pályadíjat nyer széppróza), Debreczenbe, Bajai Közlönybe, a Prot. Papba, a Prot. Egyh. és Isk. Lapba (1885), A Nyitrai Lapba (1890.), a Nyitramegyei Lapba (1890.), a Nyitramegyei Közlönybe s a Vidékiek albumába (Kassa, 1896.); pénzügyi czikkeket írt a M. Tisztviselőbe (1880–84. Az illetékezés főbb alapelvei); a M. Állami Tisztviselőbe (1897. Bajaink); a jelenleg sajtó alatt levő Nyitravármegye monografiájában: Nyitramegye s város szinészeti viszonyairól ír.
Munkái:
1. A Debreczeni dalünnep. Szekszárd, 1882. (Tréfás versfüzet.)
2. Tolnavármegyei naptár. Székesfejérvár, 1883–85.
3. Regények dióhéjban. Bpest, 1884. (Rajz- és beszélygyűjtemény.)
4. Költemények. Székesfehérvár, 1885.
5. Kalászok Halasy Béla rajzaival. Nyitra, 1897. (Költemények.)
Szerkesztette a Komáromi Lapokat 1888–89-ben. Álneve s jegye: Victorien. (K-y)
Lenhardt E., A magyar szinészet országos Névtára 1876-ra. Bpest, 1875. 27. l.
Báthory Romancsik Mihály, Magyar szinészek és szinésznők Életrajzai, Bpest, 1883. 19. l.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.
