Kenessey Kálmán (kenesei),
Kenessey Kálmán (kenesei),
miniszteri tanácsos, szül. 1825-ben Kápolnás-Nyéken (Fejérm.); iskoláit Székesfehérvárt, Pesten és Pápán végezte. Az ügyvédi oklevelet is megszerezvén, szülei kivánságára megyei szolgálatba lépett. 1848-ban István főherczeg nádor felszólítására mint a fejérvármegyei önkéntes csapat tagja a csatatérre vonult. A szabadságharcz befejezése után birtokára tért vissza s gazdálkodott; ismereteit a német és az angol szakirodalommal is gyarapította. 1865-ben Fejérvármegye alispáni hivatala elfoglalására szólíttatott fel, melyre 1867-ben újból megválasztották. 1868-ban Gorove István a földmívelési miniszteriumba hívta meg osztálytanácsosnak. Emlékezetessé tette működését azzal, hogy a kulturmérnökség létesítése mellett ő szállott síkra munkájával. Betegeskedése miatt kilépett az államszolgálatból, mely alkalomból kiváló szolgálatai elismeréséül a miniszteri tanácsosi rangra emeltetett és a vaskorona rendet kapta. Jelenleg kápolnás-nyéki mintaszerűen kezelt birtokán gazdálkodik. Fejér vármegye közgazdasági előadója s gazdasági egyesületének alelnöke.
Czikkei a Pesti Hirlapban (1841. 25. sz. Pillanat fenyítékünkre), a Regélő Pesti Divatlapban (1842. francziából ford.), a Honderüben (1843–44. beszélyek), a Vasárnapi Ujságban (1856. A kis birtokosok jóllétének előmozdításáról, 15 arany pályadíjat nyert mű), a Gazdasági Lapokban (1856. Cenk és vidéke gazdasági tekintetben, Hazai adtok a bivicről, 1858., 1860., 1862., 1864. A fekete málvavirág termesztéséről. 1866. A martonvásári gazdaság leírása, 1868. Kendertermelésünk ügyéhez, 1869. A vesztegintézetek szervezése sat., 1873. A rozsdáról, 1874. A gazdasági cselédek állandósításáról sat.), a Falusi Gazdában (1856. Trágyáról, 1857. Neveljünk gyümölcsfákat, Az állatbiztosításról. 1858. A belterjességről, A répamívelésről, Minimumféle sat., 1864. Egy kis alap az inség enyhítéséhez, 1865., 1868. A fehérmegyei gazdasági egylet ügyében. 1874. Tanuljunk a bolgároktól), a Vahot Imre nagy Naptárában (1856. Igénytelen fejtegetése ezen pályafeladatnak: Adassék elő rövideden és értelmesen több oly fő mód és eszköz, mik által a magyarországi kisebb földbirtokosok gazdasági, különösen földmívelési állapotát, érdekeit és ez által anyagi jobblétét előmozdítani, emelni lehetne, 12 arany pályadíjat nyert) a Pesti Naplóban (1856. 251. sz. Biztosítsuk vagyonunkat a jégkár ellen), a M. Sajtóban (1857. 108. sz. A gazdasági kiállításról), a Délibáb képes Naptárban (1857. Igénytelen nézetek a sor- és szórtvetés fölött), a M. Gazdában (1859. Az ugar kezeléséről, 1860–61. A szarvasmarhabiztosításról), a Kertész Gazdában (1869. Nézetek a hazai halászat ügyében, Káros-e a méhtartás a szőlőkben?, 1871. Az érdiószegi vinczellérképezde), a Képes Ujságban (1860. 11. sz. Óvszer a marhavész ellen), a Borászati Füzetekben (1869. A londoni borkiállítás ügyében), az Egyes Közleményekben (1873. A gazdasági cselédek állandósításáról), a Gyakorlati Mezőgazdában (1873. A földmívelési szakértelem szükséges volta, 1874. Az ausztráliai búza ügyében sat.), a Földmív. Érdekeinkben (1873–1874. A festő-csülleng ügyében, A gazdasági szakértelem terjedése Angliában, a Tiszavölgy birtokosaihoz, a margitszigeti magnemesítő telep sat.); az Erdélyi Gazdának is munkatára volt.
Munkái:
1. Miként gazdálkodjunk? vagyis a kisbirtokosok jóllétének előmozdításáról. A magyar földmívesek számára. Koszorúzott pályamunka. Pest, 1857.
2. Egy két őszinte szó társadalmi viszonyainkat érdeklőleg. U. ott, 1857.
3. A szántó-vető aranyszabályai. Rövid utasítás a kis gazdák számára. A magyar gazdasági egyesület által jutalmazott pályamunka. U. ott, 1858. (2 kiadás. U. ott, 1859.)
4. Mezőgazdasági munkaerő-calamitás. U. ott, 1868.
5. Viszhang a «Hazánk» cz. politikai lapban megjelent: Hogy segítsen magán a szegény ember? czikkre. Székes-Fehérvár, 1868.
6. Nézetek a hazai halászat ügyében. U. ott, 1869.
7. A népbankokról. U. ott, 1869. (A «Corvina» kiadványa.)
8. A trágyakezelés népszerű kézikönyve. Bpest, 1873.
9. Gazdasági cselédeink állandósításáról. U. ott, 1874.
10. A búza vetőmag nemesítéséről. U. ott, 1874.
11. Az iskolai takarékpénztárak. U. ott, 1875.
12. A nemes fűz művelése. Utasítás ültetvények alakítása és gondozására. Noethlichs J. L. után saját jegyzeteivel bővítve. U. ott, 1876.
13. A culturmérnöki intézmény külföldön és annak meghonosítása. U. ott, 1878. (Különny. a Nemzetgazdasági Szemléből.)
14. A magyar gazdák Székesfehérváron 1879. jún. 3–5. napján tartott 2. orsz. értekezletén tárgyalt első kérdése sat. U. ott, 1879.
15. Néhány szó a rajnai hajózásról U. ott, 1890. (Különnyomat a Gazdasági Mérnökből.)
Kéziratban: Olasz bosszú, vígj. 1 felv., Scribe, Delustre és Dernoyer után ford.
Szerkesztette a Közgazdászati Hetilapot 1870. jan. 3-tól ápr. 30-ig.
Szinnyei Könyvészete.
Küzügy (Gyöngyös) 1880. 28. sz. (Kovách László).
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona X. 381. l.
