Kempelen Győzőné, Tóth Riza,
Kempelen Győzőné, Tóth Riza,
beszélyírónő, előbbinek neje s Tóth Kálmán testvérnénje, szül,. 1829-ben Baján (Bácsm.); 1851-ben ment nőül Kempelen Győzőhöz. Meghalt 1858. jan. 1. Jászberényben.
Irói pályáját Hontalan cz. novellájával kezdte a M. Irók Albumában (Pest, 1850. Riza aláírással); azután beszélyeit, leveleit és egyéb czikkeit közölték a Hölgyfutár (1851–58., 1862. Egy államférfi, hátrahagyott utolsó műve), a Családi Lapok (1853–54), a Fancsy Album (1855), Gyulai Árvízkönyv (1856), Sárosy Gyula Albuma (1857), Nővilág (1857) és a M. Gazdasszonyok Lapja (1863. A grófnő cz. beszélyét).
Munkái:
Kempelen Riza beszélyei. Szeged, 1855. Négy kötet. (I. végzet, Lord Wayward, II. Dumoriez három vacsorája, III. Három székely huszár, Tizezer forintos gondolat, Kérő van a háznál, IV. Zolnayak, Hideg férj.)
Kempelen Riza ujabb beszélyei. U. ott, 1858. Két kötet, arczk. (I. Nő teremti a család sorsát, Egy kaczér férfiú, II. Rossz világban élünk, Szélsőségek).
Kibékülés. Irányregény. Kiadta Kempelen Győző. U. ott, 1858.
A grófnő. Pest, 1865. (Kempelen Győző munkái II. kötetében.)
Arczképe: kőnyomat Barabás Miklóstól 1854., nyomtatta Rauh János Bécsben (a Hölgyfutár 1855. 1. számához melléklet); rajzolta és metszette Rohn Pesten, 1857. névaláírással (a Hölgyfutár I. Albumában. Pest, 1855) és a 2. sz. munkához.
Högyfutár 1855. 147. sz.
Családi Lapok 1855. 12. sz.
Arczkép Album a Hölgyfutárhoz. I. Pest, 1855. arczk.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 243., II. 407. l.
Hölgyfutár 1858. 3. sz.
Petrik Bibliogr.
