Keményfy K. Dániel,
Keményfy K. Dániel,
szent Ferenczrendi áldozópap, Hartmann János (ki 1861-ben változtatta családi nevét Keményfire) főszolgabiró s országgyűlési képviselő fia, szül. 1866. aug. 11. Esztergomban; a gymnasium négy alsó osztályát mint a püspöki convictus növendéke Nagyváradon, a felsőbbeket Budapesten végezte. 1884-ben lépett a szűz Máriáról nevezett Ferencz-rendbe; az ujonczévet Malaczkán töltötte; további tanulmányait Nagyszombatban, Esztergomban és Pozsonyban. 1889. szept. 21. miséspappá szenteltetett fel és a pozsonyi rendházban működik.
Czikkei, fordítások a Szépirodalmi Kertben (1886-tól 1888. aug. Forrest János sat.); történeti irányú tárczaczikkek a M. Államban (1887. 28. sz. A Mariana provinciáról, 1888. okt. 4. Emlékezzünk régiekről, 1889. 8–10. sz. Hadtörténelmi reflexiók, máj. 8–10. Tomory Pál kalocsai érsek és a mohácsi vész okai, jún. 6–19., A magyar gentry. szept. 1. Ausztria absolutismusa és Magyarország reactiója. tört. reflexiók. 1890. 223–226. sz. Néhány vonás Széchenyi István barátságáról, 1892. 218. sz. A Ferencziek pozsonyi temploma és tornya); az Összetartásban (1889-től); a Szépirodalmi Szemlében (1889. Az akadémia megalapítása előtt, 1890. Az akadémia megalapítása után, 1891. Széchenyi István gróf és szerelme, 1893. Gróf Forgách Simon kurucz író, 1895. Széchenyi István vallásossága); a Kath. Hitvédelmi folyóiratban (1895. könyvismertetések sat.)
Munkája: Történeti tanulmányok. Székesfehérvár, 1892. (Ism. M. Sion, Bud. Szemle LXXII.)
Kéziratban: A magyar Ferencz-rendiek története.
Álneve s jegyei: Filos és K. K. D.
M. Könyvészet 1892.
Századunk Névváltoztatásai 122. l. és önéletrajzi adatok.
